Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 67 Ez utóbbi feltevés mindenekelőtt a hermeneutika azon alap szabályába ütköznék, mely szerint a homályos törvény akként értelmezendő, hogy egészben összhangzatos legyen ; mert jelen esetben a kereskedelmi törvénynek ilyképen való magyarázata merőben lehetetlenné válnék, ha a külföldi biztositó szövetkezetekre vonatkozólag a 461. §. a 223. §. utolsó pontjával és 230. §-ával elvi ellentétbe helyeztetnék, minthogy ennek következtében a 461. §. különleges rendelkezése — ha valóban léteznék — az idézett előző szakaszokat nem módositaná vagy kiegészitené, hanem azokat egyenesen eltörölné s ekként azt a jogot, melyet e szakaszok a külföldi biztositó szövetkezeteknek kifejezetten nyújtanak, ezektől egyszerűen elvonná. Nem tekinthető továbbá helyesnek az emiitett feltevés azért sem, mert figyelmen kivül hagyja, hogy a kereskedelmi törvény 461. és 462. §-aiban idézett 210., 211., 218. és 220. § ok, a 230. és 246. §-ok szabályainál fogva a külföldi szövetkezetekre is megfelelő alkalmazást nyernek, következőleg a kereskedelmi törvény mindenkor, midőn a 210., 211., 218. és 220. § okat idézi, nemcsak a részvénytársaságokat, hanem a szövetkezeteket is szem előtt tartja. Megdöntik végre a kérdéses feltevést a keresk. törvény hatályba lépte után keletkezett azon későbbi törvényeink is, melyek által a német birodalommal, az olasz királysággal és a svájczi köztársasággal kötött kereskedelmi szerződéseink beczikkelyeztettek (1878 : XXXVI., 1888 : XV. és 1888 : XXXVII. t.-cz.), mert mindezekben nyiltan ki van mondva, hogy az egyik szerződő fél területén jogszerűen fennálló mindennemű biztositó társaságok a másik fél területén, az ott érvényben levő törvényes határozatok megtartása mellett üzletet folytathatnak és jogaikat érvényesíthetik, a mi ilyen általánosságban nem történhetett volna, ha a külföldi biztosítási szövetkezeteknek Magyarországba bebocsátása elvileg ki lenne zárva. Mindezeknél fogva s tekintettel arra, hogy a kereskedelmi törvény készitésének története (értekezlet jegyzőkönyveinek 464. lapja) is a kérdéses kizárási feltevés ellen határozottan szól : a m. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülése vonatkozólag a bevezetésben emiitett elvi kérdésre, a fentebbi határozatot találta kimondandónak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári tanácsainak 1891. jun. 16-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi jun. hó 30-án tartott ülésben. 53. szám. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §-ának b), e), cl) pontjaiban foglalt rendelkezések alkalmazhatók-e a tőzsdebiróság hatáskörének megállapítása tekintetében abban az esetben, ha az e szakaszban emiitett valamely kereskedelmi ügyletre nézve csak az alperesként perbe vont fél vetette magát alá Írásban a tőzsdebiróság hatáskörének? (1089/1891. v. számhoz.) 5*