Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 61 48. szám. Közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestnek egyik tulajdonostársat illető hányadára szerzett zálogjog kiterjed-e a másik tulajdonostárs jutalékára is, ha eme jutalékot a zálogjoggal terhelt birtok tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerezte és emez utóbb szerzett jutalék még zálogjoggal terhelve nem volt ? (5465/1889. polg. számhoz.) Határozat. A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, — akár volt a megszerzett jutalék záloggal terhelve, akár nem. Indokok: Telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó zálogjog szerzésének egyedüli törvényes módját a zálogjog nyilvánkönyvi bejegyzése képezi s minthogy a Telekk. Eendt. 62. §-a szerint, bekeblezettnek vagy előjegyzettnek csak az tekinthető, a mi a telekkönyvben világosan bekeblezett vagy előjegyzettkép jegyeztetett be, nyilvánvaló, hogy a zálogjog tárgyilagos terjedelmét a zálogjogi bejegyzés és az ezt rendelő birói határozat szabja meg; valamint másrészt ebből önként következik az is, hogy az egyik tulajdonostárs jutalékát terhelő zálogjog oly más jutalékra (a jószágtestnek oly hányadára), a melyre az kifejezetten bejegyezve (bekebelezve vagy előjegyezve) nem volt, kiterjesztettnek csak akkor tekinthető, ha az — a Telekk. Eendt. idézett 62. §-ához képest s az 54. §-nak megfelelően — utóbb világosan és kifejezetten bejegyeztetett. Nem áll ennek útjában a Telekk. Eendt. 57. §-a, mert igaz ugyan, hogy eme szakasz szerint a zálogjog csak egész telekkönyvi jószágtestre és ha az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonát képezi, csak egész tulajdoni jutalékra szerezhető: ámde eme szakasznak éppen ez utóbbi rendelkezése engedi meg azt, hogy a zálogjog a jószágtestnek egyik hányadára korlátoltan is fennállhasson. De a Telekk. Eendt. 68. §-ának második bekezdésében, mint szintén a telekkönyvi betétek szerkesztéséről intézkedő 1886: XXIX. t.-cz. 21. 8-ában is az a jogelv nyer félreismerhetetlen kifejezést, hogy a nyilvánkönyvi jogok minőségén eszközölt változtatások s ekként a tulajdonjogi bejegyzések körében történt változások is, a jelzálogos hitelezők jogait és kötelezettségeit semmi tekintetben nem érinthetik, — tehát nem érinthetik a zálogjog terjedelmét sem, mert különösen az idézett 68. §., mely a hitelező jogainak csorbitását tiltja, viszont azok jogtalan kiterjesztését sem engedheti meg; minélfogva akkor is, ha a terhelt jutalék egy másik jutalékkal ugyanegy személy tulajdonává egyesül, a jószágtest az egyik jutalékon fekvő zálogjog tekintetében megtartja a hányadokra osztottság jellegét mindaddig, mig az illető zálogjog a telekkönyvből ki nem töröltetett.