Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

56 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. § a alapján hozott teljes ülési határozatai. emiitett kereset nem valamely dologi jogczimnek vitás utón érvényesitésében, hanem egy személyes követelés beperlésében áll, az Ítélet erre, t. i. a követelésre nézve hozatik és a megitélt követelés a jelzálog tulajdonosa ellenében hajtatik végre. Az ily kereset természetét tehát a jelzálogos adósnak egyedüli perbe idézése sem változtatja át, s a személyes adós mellőzéséből csak az következik, hogy a jelzálog tulajdonosa a követelés érvényes fennállása ellenében mindazon kifogásokat, a melyekkel különben a személyes adós élhetne, maga is előadhatja, s minthogy a zálogjog mindig érvényes követelésre vonatkozik, e tekintetben e zálogjog érvénye elleni kifogásait is felhoz hatja. Magától értetik, hogy a mennyiben a kereset npm a birtokbiróságnál indittatnék, a zálogjog megszüntetése e peruton sem kifogás, sem viszontkeresetképen nem érvényesithető. A jelzálogi keresetekre nézve már korábban is fennállott külön birói illetőségen alapszik az 1860 szeptember 19-iki miniszteri rendelet is, a mely a jelzálogilag biztositott követelések behajtására irányzott kereseteket, mint személyes kereseteket szabályozza, és a melynek rendelkezése szerint a jelzálogos hitelező a keresetlevelét a személyes adós és a jelzálog tulajdonosa ellen együttesen adhatja be. Ezen intézkedés az országbirói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok I. 145. §-a szerint hatályában fenmaradt. Az 1868: LIV. t.-cz. 44. §-át pedig az 1881 : LIX. t.-cz. érintetlenül hagyta. Ezeknél fogva tehát nyilvánvaló, hogy miután az 1881 : LIX. t.-cz. 6. § a, mely az 1868 : LIV. t.-cz. 18. §-a helyébe lépett, a jelzálogos követeléseket tárgyazó keresetekről egyáltalán nem intézkedik, — ezekre nézve a birói illetőség az 1868: LIV. t.-cz. 44. §-ában külön van szabályozva, s e törvényszakasz az 1881 : LIX. t.-cz. által hatályon kivül helyezve nem lett: az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedés a határozatban emiitett keresetekre nem alkalmazható. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1889. évi május 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi június 28-án tartott teljes ülésben. 45. szám. Telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása miatt kért törlés elrendelhető-e, ha az előjegyzést nyert hitelező a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtében kitűzött tárgyalást megelőzőleg, az adós ellen fizetés iránti keresetét beadta! (6807/1882. 714/1888. és 5170/1889. polgári számokhoz.) Határozat. A telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnek megtagadására okul nem szolgálhat az, hogy az előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtében kitűzött tárgyalást megelőzőleg igazolási keresetét beadta. Indokok: Az igazolási kereset beadásának idejét, annak elfogadását és az igazolás elmulasztása alapján kért előjegyzés kitörlése