Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 49 Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1877. évi április hó 19-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1887. évi május hó 13-án tartott teljes ülésben. 40. szám. Tartozik-e az állam kártalanítani az oly rév-vámjognak tulajdonosát, mely értéktelenné vált az által, hogy az állam a folyó vizén a rév közelében, közérdekből állandó hidat épittetett, és a hidon át mindenki számára, habár ingyen, gyalog- és kocsiközlekedést nyitott ? (1752/1884. polg. számhoz.) Határozat. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mérföldön belül, állandó hidat építtet és ezáltal a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hidon ingyen engedi meg. Indokok: Az államnak azt a jogát, hogy közérdekből magánvagyont és magán-vagyoni jogokat is elfoglalhasson, illetőleg megszüntethessen, kétségbevonni nem lehet. Megilleti ez őt mint jus eminens, a mely saját létjogából és czéljából folyik. De a közjó fentartásához és előmozdításához minden egyes állampolgár csak aránylag tartozik hozzájárulni. Egyeseknek a vagyonát nem követelheti az állam áldozatul, ingyen, a többiek javára. Tartozik ehhez képest mindenki a maga vagyonát, ha ezt a közérdek kivánja, átengedni az államnak, de ugy, hogy ez által vagyoni hátrányt ne szenvedjen. Ez pedig csak kártalanítás mellett eszközölhető. A kártalanítás elve benfoglaltatik hazai jogunkban, a melyen mindenütt végig vonul, a legrégibb kortól a legújabb időig, a magán-vagyoni jogok tisztelete. A királyi adomány-levél is a privilégium joghatályát a szokásos záradékban : »salvo jure alieno« attól feltételezte, hogy az mások jogát ne sértse. Az 1836: XXV. és XXVI. t.-cz. 3. s illetve 6. §-ai, valamint az 1880: X. t.-cz. 9. §-a is, a közérdekből igénybe vett magánvagyonért birói uton megállapítandó teljes és tökéletes kártalanítást rendeltek, a hétszemélyes tábláig használható jogorvoslat megengedése mellett; hasonlóan az 1848. évi törvényhozás, a IX. t.-cz. 1. §-ában, a magán-földesurak kármentesítését biztosította a megszüntetett urbériségekért. Az ujabb törvények közül pedig az 1868: LV. t.-cz. V. fejezete, az 1881 :XLI. t.-cz. II. fejezete, az 1884: XVII. t.-cz. 36. §a és az 1885:XX1II. t.-cz. 170. és 171. §-ai határozottan intézkednek a kártalanítás iránt. A mi már most a törvényjogot különösen illeti, a mint kir. privilégiumon alapuló, adás-vételnek, haszonbérletnek és öröklésnek 4Grecsák : Magyar Döntvénytár. I.