Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
50 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. is tárgyául szolgáló javadalom, szintén a szerzett vagyoni jogok oltalma alatt áll. Erejét és terjedelmét meghatározza a H. K. II. r. 10. ezime akként, hogy egy mérföldnyi távolságra kizárólagos jogot képez és egy mérföldön belül hasonló rév-vámjog másnak csak akkor adományozható, ha ez a korábbi javadalomnak nevezetes ártalmára nem lesz. Az 1723: XV. t.-cz. (de siccis et non necessariis etiam fmvialibus teloniis tollendis) csak a száraz és ez okból nem szükséges vámok megszüntetése iránt intézkedik, a midőn oltalmába veszi az adóköteleseket azok ellen, kik vámot szedtek oly helyeken is, hol az elemek szükségtelenné tették a hidat, töltést, vagy révet, s a hol a vámjog tulajdonosát fentartási költségek többé már nem terhelték. Oly ténykedésre azonban, a mely által a révjog értéktelenné válik és igy a tulajdonos a maga, javadalmát elveszti, az idézett törvényczikk senkit, még az államot sem jogositotta fel ugy, hogy a magán-vagyont kártalanitás nélkül megeemmisithesse; mert az állam ezen ténye jogtalanságot s következve kártéritési kötelezettséget foglalna magában. És áll hazai jogunk szerint az is, hogy az örökös és feltétlen kir. privilégiumok visszavonhatok nem voltak; törvény pedig a rév-vámjogokat nem szüntette meg. Sőt ujabb kisajátitási törvényünk, az 1871 : XLI. t. cz. is, 14. §-ában a rév-vámjogot kifejezetten ugy sorolja elő, mint a kisajátitás tárgyát. A kártalanitás összegének meghatározására pedig az idézett törvény 23. és 25. §-ai szolgálnak irányadóul. Ezek szerint az állam egy törvényesen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mérföldön belül, csak a révtulajdonos kártalanítása mellett épittethet hidat és ha e hidon át ingyen enged is mindenkinek szabad közlekedést : ez nem szünteti meg kártalanítási kötelezettségét. Kelt Budapesten a kir. Curia polgári szakosztályainak 1888. évi május hó 14-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1888. évi május hó 18-án tartott teljes ülésben. 41. szám. A. nazassa g tartama alatt van-e joga az egyik házastársnak a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását, avagy biztosítását követelni; s ha igen, mily vagyonra, vájjon ingóra és ingatlanra egyaránt ? milyen módozatok és feltételek mellett engedhető meg a megosztás vagy biztositás ? (7024/1880. 1. f. it. 6353/1884. és 1530/1888. polg. számokhoz.) Határozat. A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását avagy biztosítását követelni. Indokok: A dolog természetéből folyik, de az 1723:49. t.-cz. világos rendeletéből is kitűnik, hogy csak azt lehet szerzeménynek tekinteni, a mi az adósságok kifizetése és az ősi javak kiegészitése után fenmarad.
