Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

48 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. fa alapján hozott teljes ülési határozatai. ítéljen, szükséges a lehető eseteket nagyjában szemügyre venni. Általa ban az esetek két osztályba sorozhatok. Lehetséges : 1. hogy az ingatlanon fekvő terhek a vételárhoz képest oly csekélyek, hogy a vevő a vételárt a bejegyzett adósságok fedezetére szükséges összeg visszatartásával minden veszély nélkül kifizetheti; ily esetben a biró a vevőt arra, hogy az eladónak a vételárt megfizesse, kötelezheti is és a vevőt csak arra jogosíthatja fel, hogy az ingatlanon fekvő terheknek megfelelő összeget vagy magánál visszatartson addig, míg a bejegyzett terhek töröltetnek, vagy pedig a körülményekhez képest bírói kézhez letegyen ; vagy 2. az ingatlanon fekvő terhek összege megközelítheti, sőt túl is haladhatja a vételárt. Ily esetben a vevő nem fizethet az eladónak a nélkül, hogy azon veszélynek ki ne tegye magát, hogy még a bejegyzett adósságokat is megfizesse, vagy épen maga az ingatlan tőle birói végrehajtás utján elvétessék. Ily esetben tehát az eladó a vételárnak vagy a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez nem követelheti a vevőtől mindaddig, mig a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. Mert a fentebbiek szerint az eladó a vevőnek tehermentes birtokot levén köteles átadni, a mig az eladó az eladott ingatlanra bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli, a vételárnak saját kezéhez való feltétlen fizetését nem követelheti, mivel kétoldalú szerződésnek teljesítését csak az követelheti, a ki a maga kötelezettségét teljesítette vagy teljesíteni kész. Bizonyos körülmények közt azonban, nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak birói kézhez való letételét; és a biró — a fenforgó viszonyok tekintetbevételével — kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett, hogy a zálogjog fennáll, birói kézbe fizesse le. Mert lehetnek körülmények, a mikor igazságtalan és méltánytalan volna a vevőnek az ingatlan haszonélvezetét megfelelő visszteher nélkül megengedni. Ilyenkor a kölcsönös érdekek ugy egyenlitendők ki, hogy a vevő a lejárt vételárnak birói letéteményezésében marasztaltassék. És ily marasztaló ítéletet hozhat a biró akkor is, ha a kereseti kérelem többre, t. i. a vételárnak az eladó kezeibe való fizetésére van irányozva. Valamint marasztalhatja a biró a vevőt az adott körülményekhez képest feltételesen is azon esetre, ha a zálogjog törlését az eladó eszközli, vagy egyéb módon biztosítja, avagy megengedi a vevőnek azt, hogy a bejegyzett hitelezőt ő maga elégítse ki és az ettől nyert engedély alapján a zálogjog törlését — az eladó költségén — maga eszközölje. Szükségesnek mutatkozhatik végre az is, hogy a biró, midőn a vevőt a birói kézhez leendő fizetésre kötelezi, ítéletében állapítsa meg a birói letét rendeltetését, illetőleg a személyt és időt, a kinek és a mikor a letéteményezett összeg kiutalványozható lesz, sőt azt is kimondhatja, hogy a letett összeg a letevőnek visszaadassék azon esetre, ha a megvett ingatlan árverésen eladatik.