Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : L1X. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 43 terhelendő jószág zálogtárgy, és azt bebizonyítania esak a zálogváltási perben válik kötelességévé; tekintve, hogy az általános jogelv szerint minden tulajdonos jogositva van tulajdonát minden jogellenes megtámadás ellen meg­oltalmazni, e végett jogositva van birói segélyhez is folyamodni: nem lehet megtagadni attól, a ki ellen a zálogváltási jog fel­jegyzése kieszközöltetett, azon jogot, hogy megelőzve a zálogváltó per folyamatbatételét és magára vállalva a különben ellenfelét ter­helő bizonyitási kötelezettséget, azt, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, az illetékes birtokbiróság indítható önálló keresettel bebizonyíthassa. Annál kevésbbé lehet azt megtagadni, mert valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói elismerését mindenki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló (praejudicialis) kere­settel szorgalmazhatja. Ily keresetnek nem állhat útjában a zálog­váltási jog telekkönyvi feljegyzése sem, mert ez a telekkönyvi rendt. -5. §• f) pontja szerint formaszerü per nélkül végzésileg rendeltetvén el, itélt dolgot (res judicatát) arra, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág valóban zálognak tárgya, nem állapithatott meg. Abból pedig, hogy a zálogvisszaváltási jog nem a felek meghallgatása nélkül (ex primo decreto), hanem tárgyalás folytán jegyeztetett fel, csak az követ­keztethető, hogy a szabályszerüleg eszközölt feljegyzés nem lehet eredetileg érvénytelen és már ez oknál fogva sem támadható meg törlési keresettel, a telekkönyvi rendtartás 148. §-a értelmében. De jogos érdek sértetnék, ha a feljegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosa a zálogváltó per folyamatba, tételéig elzáratnék annak birói megállapításától, hogy közte s a feljegyeztető közt a kérdéses jószág tekintetében zálogviszony nem létezvén, az ő tulaj­dona teljes és korlátlan. Ettől elzárni őt, ki a feljegyzést megengedő végzés ellen a perújítás jogorvoslatával sem élhet, annyi volna, mint őt esetleg igaztalanul és — különösen az inscriptióknál — évek hosszít során át megfosztani a rendelkezés szabadságától és vagyona elérték­telenedésének tűrésére kényszeríteni. Ezt a törvény, mely a vitatott és gyakorolt szolgalommal szem­ben is az actio negatoriát megengedi, nem akarhatja. Szükséges azonban, hogy az illetékes birtokbiróság előtt indi­tandó praejudicialis, az actio negatoriával haszonszerü kereset hatá­rozottan és kifejezetten annak kimondására legyen irányozva, hogy a kérdéses jószág nem zálognak tárgya, hogy az inseriptio arra nem terjed ki, s hogy igy a felperes tulajdonjoga teljes és korlátlan. Mert csak ily kereset fölött keletkezhetik olyan itélt dolog (res judicata), mely a kérdéses jószágra nézve a zálogváltó pernek útját elzárja. Egyébiránt a jelzett keresettel összefér azon kérelem is, hogy alperes tartozzék a zálogvisszaváltási jog feljegyzésének törlését, mint a kimondott teljes és korlátlan tulajdonjog folyományát, tűrni., Ha erre a felperes kedvező Ítéletet nyer, ennek alapján a fel­jegyzés törlését is végrehajtás utján kieszközölheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom