Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

42 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1886. évi május hó 21-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 18-án tartott teljes ülésben. 36. szám. »Lehet a zálogváltási jognak a telekkönyvi rendtartás 25. §-a f) pontjában előirt eljárás szerint eszközölt feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, hogy az inscriptio erre ki nem terjed, és igy a feljegyzés tévesen eszközöltetett, a zálogváltási pert megelőzőleg külön érvénytelenítési, illetve törlési keresettel megtámadni és a feljegyzés törlését kieszközölni ?« (3792/188(k polgári számhoz.) Határozat. A zálogváltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg, hogy az inscriptio arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet. Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésével terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg, hogy azon ingatlanra az inscriptio ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az illetékes birtokbiróságnál önálló keresettel szorgalmazni. Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ád, ennek folyományaként alperest a feljegyzés törlésének tűrésére is köte lezheti, s a jogerős Ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. Indokok : A telekkönyvi rendelet 148. §-a tüzetesen meghatározza azon esetet, melyben a telekkönyvi bejegyzés által sértett fél az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítását törlési perrel kieszközölheti. Ezen eset a bejegyzés érvénytelensége; a törlési per alapját tehát valamely érvénytelenségi oknak létezése képezi; érvénytelenségi okot azonban az, hogy a zálogváltási jognak feljegyzésével terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg hogy arra az inscriptio ki nem terjed — nem alkothat; mert a zálogváltási jog feljegyzését a telekkönyvi hatóság a felek meghallgatása után rendeli el. az tehát mindig érvényes és jogerőre emel kedett birói határozaton alapszik. Ezekhez képest nem lehet helyt adni oly törlési keresetnek, mely a zálogváltási jognak törlését azon alapon szorgalmazza, mivel a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy. Tekintve azonban, hogy a telekkönyvi hatóság a záiogváltási jog feljegyzését a telekkönyvi rendelet 25. §-ának f) pontja szerint az érdekelt felek meghallgatása után ugyan, de alakszerű per megengedése nélkül rendeli el; tekintve, hogy ezen peren kivüli eljárásban elegendő a feljegyzést kérő félnek azt egyszerűen valószinüvé tenni, hogy a feljegyzéssel