Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 41 35. szám. »01y községekben, melyekben a Mária Teréziái úrbér végre nem hajtatott, de a volt földesuraság által a lakosok az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben belés kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszonynak megszüntetéséig úrbéri szolgálmányok teljesitése mellett birattak, tekintettel az 1871: LEL t.-cz. 14. és 22. § ai rendelkezésére, van e helye a maradványföldváltság felszámításának?« (32/1886. úrbéri számhoz.) Határozat. Oly községekben, melyekben bár a Márta Teréziái úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesitése és a közterhek viselése mellett birattak, az úrbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben, ily állományokra nézve a maradványföld-váltság felszámításának az 1871: Lili. t.-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. Indokok: Úrbéri földbirtoknak az 1871 : LIII. t.-ez. 1-ső §-a szerint nemcsak az úrbéri táblákra beiktatott jobbágy- és zsellértelkek, hanem azok is veendők, melyek későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeneknek minősitettek, akár voltak ezek úrbéri, akár urbért pótló szerződési elbánás alá vetve. Ezen alapszabálynak szem előtt tartása mellett és különös tekintettel arra, hogy az úrbér az ország némely területén nem a Mária Terézia idejében, hanem mint pl. a bánátusi Temes-, Torontál- és Krassómegyében későbben és akkor is a telki járandóság különleges megállapítása mellett lépett életbe, mely különleges intézkedés ezen megyékre nézve az 1832/6. V. t.-cz. 1-ső § ában is kifejezést nyert. Tekintettel továbbá arra is, hogy az 1871 : LIII. t.-cz. 14. §-ának értelmében mindazon földek, a melyeket a volt jobbágyok az úrbéri állománynak akár az úrbéri táblában foglalt, akár későbbi rendbeszedés alkalmával megállapított mérvén felül birnak és a melyekből az 1848. évig fennállott törvények szerint a volt földesúr uj telkeket tartozott volna alakitani, a mennyiben foglalásnak, irtványnak. puszta teleknek, bérföldnek (censualis), avagy haszonbéri birtoknak nem tekinthetők; úrbéri maradványföldet képeznek. Ebből kifolyólag mindazon földmennyiségre nézve, mely a meghatározott mértéken felül a volt úrbéresek kezén találtatik és a fentebbi pontban felsorolt minősités alá nem esik, a maradványföldváltság felszámításának van helye, s erre vonatkozólag a sokszor felhivott törvényczikk 22. §-ának b) pontja alkalmazást nem nyerhet.