Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441—442. §-ai alapján hozott határozatai. 521 Indokok: M. J. a nyitrai kir. törvényszéknek 1901. évi június 14-én 398. szám alatt hozott jogerős Ítéletével többrendü lopás büntette miatt egy (1) évi és két (2) havi börtönre és a nyitrai kir. járásbíróságnak 1901. évi szeptember 30-án 1901. B. 569/2. szám alatt kelt jogerős Ítéletével a K. B. T. K. 41. §-ában meghatározott közcsend elleni kihágás miatt egy havi elzárásra és behajthatlanság esetén további két (2) napi elzárásra átváltoztatandó negyven (40) korona pénzbüntetésre elitéltetvén, ezeket a büntetéseket a nyitrai kir. törvényszék 1901 évi november hó 14-én 8799. szám alatt hozott, szintén jogerős Ítéletével egyesitette olykép, hogy M. J. vádlottat egy évi és hetven (70) napi börtönre mint fő- és a kiszabott 40 korona pénzbüntetésnek behajthatlansága esetén végrehajtandó további egy (1) napi börtönre mint mellékbüntetésre Ítélte. A pénzbüntetés átváltoztatását tárgyazó ezzel az ítéleti rendelkezéssel a kir. törvényszék megsértette a törvényt, mert a B. T. K. 53. §-ának első bekezdése szerint a pénzbüntetés behajthatlansága esetén alkalmazandó szabadságvesztés-büntetés tartamának meghatározásánál egy forinttól tiz forintig, vagyis két koronától husz koronáig terjedő összeg helyett egy nap számitható; nyilvánvaló tehát, hogy husz koronát meghaladó pénzbüntetés helyett csak egy napi szabadságvesztés-büntetés nem állapitható meg. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a B. P. 442. §. utolsó bekezdésén alapul. Kelt Budapesten, 1903. évi február hó 4-ik napján. 53. szám. A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. t.-cz. 124. íjában meghatározott házasságkötés körüli vétség tényálladéka csak akkor állapitható meg, ha valaki az 1894. évi XXXI. t. cz -ben megszabott akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére, tudva a polgári tisztviselő előtt köt házasságot; csupán egyházi összeadás esetében ez a vétség nem létesül. Az ezzel ellenkező büntető itélet a törvényt sérti. (14581903. B. sz.) A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy az 1894. évi XXXI. t.-czikk 124. §-ában körülirt vétség tényálladéka csak abban az esetben forog fenn, ha valaki az idézett törvényben megszabott akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére, tudva a polgári tisztviselő előtt köt házasságot. Megsértette tehát a törvényt nevezetesen az 1894. évi XXXI. t.-czikk 124. §-át a pestvidéki kir. törvényszék fentidézett keletű és számú jogerős Ítéletével annyiban, a mennyiben K. J. és Z. E. vádlottakat a most felhivott szakaszban körülirt vétségben bűnösnek nyilvánitotta és a miatt büntette azon az alapon, hogy a nevezettek a fent jelzett akadály és érvénytelenségi ok tudatában a lelkész előtt házasságot kötöttek.