Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1896 : XXXIII. t -cz. 441-442. §-ai alapján hozott határozatai. 505 képező oly ingóságnak veendő, a melynek a vevő által történt jogtalan eltulajdonítása vagy elzálogosítása a B. T. K. 335. § ában meghatázott sikkasztás tényálladékát állapítja meg. Megsértette tehát a törvényt a szigetvári kir. járásbíróság fentidézett keletű és számú Ítéletével annyiban, a mennyiben a tulajdonjognak a vételár teljes kifizetéséig való fentartása iránti kikötésnek a tulajdonjog megszerzése tekintetében korlátozó hatályt nem tulajdonítva, a vevőnek a neki ily kikötés mellett átadott ingóságra vonatkozó korlátlan rendelkezési jogát elismerte és ennek következményekép az ingóságnak általa történt jogtalan elidegenítésében a sikkasztás tényálladékát megállapíthatónak nem találta; valamint megsértette a törvényt a kaposvári kir. törvényszék emiitett Ítéletével is, a mennyiben az elsőfokú bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. Indokok: F. I. a »The Singer Manufacturing Company« nevü czégtő! egy varrógépet vett 190 koronáért azzal a kikötéssel, hogy a gép csak a vételár teljes lefizetése után megy át a vevő tulajdonába. F. I. a gépet a vételár teljes lefizetése előtt a czég tudta és beleegyezése nélkül eladta és a vételárt saját czéljaira fordította. A kir. járásbíróság F. I. eme cselekményében a sikkasztás tény elemeit fel nem ismerte, mert ítéletének indokolása szerint F. I. a gép tulajdonjogát annak átadásával, illetve átvételével megszerezte ; az emiitett kikötésnek a tulajdonjog megszerzésére nézve korlátozó hatálya nem lehetett; F. J. tehát a birlalatában volt géppel, tekintet nélkül a kikötésre és a vételár törlesztetlen voltára, mint sajátjával rendelkezhetett, következésképen az ellen a B. T. K. 355. és 356. §-ban meghatározott sikkasztás vétsége miatt emelt vád alól felmentetett. A kir. járásbíróságnak a sértett fél részéről felebbezett azt az ítéletét a kir. törvényszék a sikkasztás vádjának a kir. ügyész által történt fentartásával szemben — indokainál fogva — helybenhagyta. Ezzel a törvény megsértetett. Ugyanis a jelen bűnügyben annak megállapítása, hogy forog-e fenn a B. T. K. 355. § ában körülirt sikkasztás, annak a magánjogi kérdésnek előleges eldöntésétől függ : vájjon ingó dologra vonatkozó olyan adás-vevési szerződés, mely szerint az eladott ingóság csak akkor megy át a vevőnek teljes tulajdonába, ha a vételárt teljesen kifizette, joghatálylyal bir e ? Ebben a kérdésben a B. P. 7- § ának első bekezdése szerint a bűnvádi perrendtartás szabályaínak alkalmazásával a büntető bíróság határoz ; és az idézett szakasz második bekezdésében foglalt szabályhoz képest kétségtelen, hogy a polgári bíróságnak ily előleges magánjogi kérdésre vonatkozó határozata a büntetőbíróságra a büntethetőség kérdésében nem kötelező. Mindamellett kétségtelen az is, hogy a büntető bíró ily előleges magánjogi kérdések elbírálásánál csak az anyagi magánjog terén irányadó szabályokat veheti alapul, vagyis, hogy a döntésnél a fennálló magánjogi törvényekhez vagy az ezek helyét pótló törvényes gyakorlat megállapításához kötve van.