Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 37 elenyészett kifogás méltatására kényszeríti, természetellenes és sérti a jogérzetét magának a birónak is. Ama tan, mely szerint a birói Ítélet a litis eontestatio időpontjára vezetendő vissza, már keletkezésekor a felperes oltalmát czélozta, mert tulaj donkép a felperes az, ki a per elhúzódása által jogos érdekeiben sérelmet szenved. Ezen czélzattal lett törvény és gyakorlat által mindenütt megállapítva az, hogy az elévülés és elbirtoklás kérdése a kereset időpontja szerint bírálandó el, a kereset utáni, vagyis a per alatti idő nem lévén számbavehető. A vindicatiónál megkívántatott mindig nemcsak a tulajdonjog a felperes részén, hanem a tényleges birtoklás is az alperes részén, de ha alperes csak a kereset után, a per folyama alatt jutott a kereseti tárgy birtokába : ez a tulajdon és birtok megitélését nem akadályozta. Hasonló felfogás érvényesült a haereditatis petitióval és a személyes keresetekkel szemben is. Azon eljárás pedig, mely az időelőttiség indokából elutasitandónak mondja a keresetet akkor is, midőn a teljesitési határidő és feltétel a per folyama alatt bekövetkezett, ellenkezik a mondott czéllal, a nélkül, hogy azt bármely processualis érdek igazolná. Mert ha vannak az alperesnek a kereset érdeme ellen alapos kifogásai: azokat időelőttiségi kifogása mellett is előadhatja és azok alapján a biró érdemileg fogja a felperest keresetével elutasitani; ha pedig nincsenek olyan kifogásai: a teljesitési határidő és a feltétel bekövetkezte, után nem fog marasztaltatása által jogaiban sérelmet szenvedni. Es a perköltség iránt a biró — tekintettel a per körülményeire, nevezetesen a keresetnek kezdetben időelőttiségére és az alperes jogos védekezésére — mindig intézkedhetik ugy, hogy a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Az nem vitás, hogy a midőn az alperes a per folyama alatt a kereseti követelést egészben vagy részben önként megfizeti, illetőleg teljesiti: a biró a tudomására hozott s bebizonyult ezen tényt tartozik figyelembe venni és alperest abban, a mit a kereset után fizetett és teljesített, itéletileg nem marasztalhatja; de viszont nem venni figyelembe azt a tényt, hogy az időelőttiségi kifogás a határidő bekövetkeztével a per folyama alatt hatályát vesztette és a keresetet időelőttiség indokából elutasitani: ez oly következetlenség volna, mely csak a felesleges perek és költségek szaporítására — a bíróságok szükségnélküli megterheltetésével és az igazságszolgáltatás kárával — vezetne. És olyan eljárást a hatályban levő perrendtartás nem is szab elő. Arra azonban, hogy az időelőttiségi kifogás hatálya a per folyama alatt elenyészettnek tekintethessék, megkívántatik, hogy a teljesitési határidő és feltétel az elsöbirósági Ítélet hozatala előtt következett légyen be. Mert az 1881. évi LIX. törvényczikk 29. §-ához képest a felebbviteli biró olyan ténybeli körülményeket és bizonyítékokat, melyek az elsőbiróságnál elő nem fordultak, nem vehet tekintetbe.