Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

504: A Guriának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441—442. §-ai alapján hozott határozatai. A kir. törvényszék és a kir. Ítélőtábla ezekkel a határozatokkal megsértették a törvényt, nevezetesen a B. P. 268. § ának második bekezdésében foglalt rendelkezését, mert e szerint a törvényszék a vádiratot, ha a terhelt az ellen kifogást nem tett, csak a 264. §. 1—5. pontja esetében utasíthatja el és szüntetheti meg az eljárást; ellenben annak vizsgálatába: vájjon a terhelt ellen felhozott bizonyítékok elegendők-e arra, hogy bűnösségére nézve alapos gyanút keltsenek ? kifogás hiányában nem bocsátkozhatik, a vádiratot a 264. §. 6. pontja alapján el nem utasíthatja és az eljárást a bizonyítékok nem elegendő volta miatt meg nem szüntetheti; mert a vádiratnak ebből az indokból való elutasítását és az eljárásnak a bizo nyitékok nem elegendő volta miatt valő megszüntetését csak a vádtanács, még pedig csak a vádirat ellen tett kifogás a B. P. 259. és következő §-ai szerint tartandó tárgyalás alapján mondhatja ki. Az, hogy a törvényszék az ügyet a B. P. 268. § a második bekezdése értelmében a járásbíróság elé utasította, itt figyelembe nem jöhet, mert ez a rendelkezés a hamis vád miatt folytatott eljárás megszüntetésének csak folyományát képezte. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a B. P. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. Kelt Budapesten, 1902. évi márczius hó 26 ik napján. 36, szám, A katonaszökevény szökésének ideje alatt is tényleges szolgálatban álló katonának lévén tekintendő, az általa elkövetett bűncselekmény elbírálása a katonai bíróság hatáskörébe tartozik. Sérti tehát a törvényt az oly járásbírósági ítélet, a mely katonaszökevény bűncselekményét bírálja el, még akkor is, ha a bíróság nem tudott arról, hogy az illető katonaszökevény. (A kir. Curiának 1902. évi márczius hó 26-án 2779. B. sz. a. kelt végzése. Hasonlóan döntött a kir. Curia az 1., 9. és 19. számú határozatokban.) 37. szám. Ingó dolog oly feltétel alatt is eladható, hogy a vevő a tulajdonjogot csak akkor szerzi meg, ha a vételárt teljesen kifizette. A kifizetés megtörténtéig a tulajdonjog az eladó által fentartottnak tekintendő, ha tehát a vevő az ily feltétel alatt birtokába vett ingó dolgot jogtalanul elidegeníti, sikkasztást követ el. Az ezzel ellenkező birói ítéletek a törvényt sértik. (2926 1902. B. sz.) A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatik. Kimondatik, hogy ingó dolgokra vonatkozó oly adás-vevési szerződés által, mely szerint az eladott ingóság csak akkor megy át a vevőnek teljes tulajdonába, ha a vételárt egészében kifizette, a tulajdonjog azzal a hatálylyal tekintendő fentartottnak. hogy az eladott ingóság a vételár teljes kifizetéséig az eladó tulajdonához tartozó és vevőre nézve a büntetőjogi beszámítás tekintetében idegen ingó dolgot