Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 1? Ezekhez képest kimondani kellett, hogy í. a járásbíróságok közvégrendeletek fölvételére kivétel nélkül jogositvák; 2. a közvégrendeletek fölvételénél a járásbiróságok az 1874:XXXV. t.-czikkben előirt módon kötelesek eljárni, és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a biróságokra nézve fönnálló szabályokat alkalmazni. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1884. évi ápril hó 25 én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 25-én tartott teljes ülésben. 13. szám. Az ősiségi nyiltparancs 22. és 23. (az erdélyi részekre vonatkozó nyiltparanss 21—25.) §-aiban érintett zálogváltási idő a zálogbaadás (zálogos szerződés kelte) napján, vagy az arra következő napon veszi-e kezdetét? A nyiltparancsbani egy évi zárhatáridő a zálogitás napjának megfelelő napon lejárt-e ? Ennek folytán a visszaváltási jog elenyészett-e, ha a kereset az elzálogitás napjának megfelelő naptári napon adatott be? ((5068/1883. polg. számhoz.) Határozat. A zálogbaadás napjának megfelelő naptári nap a visszaváltási kereset beadására rendelt záros egy évbe nem számítandó be. A zálogbaadás (a zálogszerződés) napjának megfelelő naptári napon beadott kereset nem elkésett, a kereseti jog ez esetben az ősiségi rendelet 22. (az erdélyi részeket illetőleg 21—25.) §-ai értelmében elenyészettnek nem tekinthető. Indokok : A zálogszerződésben, illetőleg a törvényes szabályokban megállapított zálogos idő a zálogbaadás napjának megfelelő naptári napon még nem járt le azért, mert a zálogtartó ezen nap letelte előtt a birtok kiadására nem kötelezhető, következve ezen kötelezettségnek megfelelő jognál fogva felperes a zálog kibocsátását elébb nem követelheti, mint az azt követő napon. Az ősiségi rendeletek idézett §-ai értelmében a visszaváltási jog a zálogos idő letelte után egy év alatt lévén érvényesítendő, ezen óv az napon még nem járt le, és igy az érintett napon beadott keresettel érvényesített jog sem tekinthető elenyészettnek. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polg. szakosztályainak 1884. évi június hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 27-én tartott teljes ülésben. 14. szám. Bekeblezett követelésnek visszteher melletti átruházása esetében az engedményező tartozik-e szavatossággal az átengedett követelés behajthatóságáért? (4773/1882., 2326/1878., 3641. és 3642/1883. polg. számokhoz.) Grecsák : Magyar Döntyényfcár I. 8