Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
18 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. Határozat. Bekeblezett követelésnek visszteher melletti átruházása esetében engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossággal rendszerint nem tartozik. Indokok : Annak, hogy az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szerződésbeli kikötés nélkül is szavatossággal tartozik, törvényes alapja abban fekszik, hogy minden terhes szerződés szavatossági kötelezettséget von maga után. Ha az engedményezés idejében az átengedett követelés behajtható volt, és az már az engedményezés után felmerült körülmények miatt vált behajthatlanná, az engedményes kármentesítést ép ugy nem követelhet, mint nem követelhet akkor, ha az átengedett követelésről már az átengedés idejében tudta, vagy kellő gondosság mellett tudhatta, hogy az adós vagyoni viszonyai, vagy más okok miatt behajthatlan ; mert az első esetben az engedményezőt jogellenes cselekmény vagy mulasztás egyáltalában nem terheli, a második esetben pedig az engedményes saját mulasztása miatt károsodik. Magánköveteléseknél, ha a jogügylet az adósnak személyes hitelén alapul, mindig bizonytalan az, hogy a követelés behajtható-e, és azért törvényeink szerint az engedményező az ily követelések behajthatóságáért, ha csak az ellenkező ki nem köttetett, szavatossággal tartozik, és ezen jogszabály alkalmazást nyert akkor is, mikor a követelés betáblázással volt biztositva; mert a hitel telekkönyvek behozatala előtt fennállott tulajdoni és birtokviszonyok általában bizonytalanok lévén, még az sem volt bizonyos, hogy a betáblázással terhelt javak az adós elvitázhatlan tulajdonát képezik? a betáblázási könyvek, a városi ingatlanok kivételével, általában a birtokállapotot sem tüntették ki s az adómentes nemesi birtokra nézve adózási földkönyvek sem léteztek, végre maga a táblázás csak elsőbbséget adott, nem pedig dologbani zálogjogot. Ezen állapot azonban, miután az 1847/8. évi XV. t.-cz. az ősiségét eltörölte, miután a hitel-telekkönyvek behozattak és a nemesi birtokok is adó alá vettetvén, azok jövedelmezősége és értéke a földadó alapján kiszámitható, — teljesen megváltozott. Jelenleg ugyanis, ha a magánkövetelés jelzálogilag biztositva van, az engedményes a követelés behajthatóságáról tudomást szerezhet magának ; mert egyrészt a hitel-telekkönyvek s azok kiegészitő részét képező okiratgyüjtemény, másrészt az adózási főkönyvek mindazon tényezőkről, melyekből a követelés behajthatóságát megbirálni lehet, u. m. a jelzálog jövedelmezőségéről, esetleg annak vételáráról s ekép értékéről, valamint az átengedett követelés rangsorozatáról is felvilágosítást nyújtanak. Jóllehet tehát törvényeink szerint a magánkövetelések behajt hatóságáért az engedményező fél, az ellenkező kikötése nélkül, szavatossággal tartozik; tekintve mindazáltal, hogy a törvényhozás a telekkönyvek behozatalával mindenkinek módot nyújtott a jelzálogilag biztositott követelések behajthatóságáról tudomást szerezni és hogy az engedményesnek áll érdekében a behajthatóságról meggyőződni, mit ha elmulaszt, ez csak az ő veszélyére történhetik; végre,
