Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

256 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. figyelmen kivül hagyásával — csakis a tőkekövetelés összegét rendelik irányadónak; s még kivételesen sem fordul elő oly intézkedés, mely megengedné, hogy a különböző jogorvoslatok használhatására a kereseti követelés értékének járulékai befolyást gyakoroljanak. Ezen általános elv alkalmazandó tehát minden pernél, vonatkozzék az valamely követelés érvényesítésére, vagy ellenkezőleg valamely már megitélt követelés vagy jog hatályon kivül helyezésére. De a követelés járulékainak figyelmen kivül hagyása még perjogi szempontból is szükségesnek mutatkozik, mert csak ez uton érhető el az, hogy a keresetek egyenlő elbánásban részesüljenek. Következetlenségre és az ugyanazon követelésre vonatkozó jogorvoslati rendszer megváltoztatására vezetne ugyanis az, ha a kereset tárgya egyszer pl. annak érvényesítésekor, a tőke alapján járulékok nélkül, s ugyanezen követelés máskor, pl. visszakövetelése vagy arra vonatkozó zálogjognak hatályon kivül helyezése esetében a járulékok figyelembe vételével állapíttatnék meg. Ugyanannak a követelésnek vagy ugyanannak a jognak értéke perjogi szempontból nem lehet különböző azért, mert az egyik perben, mint tényleges követelés szerepel, a másikban pedig ellenkező alakban jelentkezik. Minthogy pedig a közadós jogcselekményének megtámadása iránt inditott pernek tárgya nem más, mint a hitelező által érvényesített követelés iránti zálogjog hatályon kivül helyezése vagy a közadós által fizetett tőke s járulékainak visszakövetelése s ebből következően az ily per tárgya a hitelező által érvényesített per tárgyával ugyanazonos ; kétségtelen, hogy azt a jogorvoslatok szempontjából nagyobb értékűnek tekinteni nem lehet, mint azt a tőkét — járulékok nélkül — a melyet a hitelező a megtámadott jogcselekmény alapján a megtámadás előtt érvényesített. Ezek alapján ki kellett mondani, hogy »a végrehajtási cselekvény megtámadása iránt folytatott perben a peres tárgy értékének meghatározásánál a végrehaj tatónak tőkekövetelése az irányadó«. Kelt Marosvásárhelytt, a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsának 1897. évi február hó 3. napján tartott üléséből. Hitelesitve 1897. február hó 9. napján. 10. szám. A késedelmes árverési vevő ellen az 1881 : LX. t.-cz. 185. §-a alapján elrendelt és megtartott ujabb árverés ellenében utóajánlatnak nincs helye. A m. kir. Curiának VII. számú ellentétes polgárjogi döntvénye folytán hatályát vesztette. 11. szám. Ha a peres fél az eredetileg követelt pertárgy, nevezetesen ingatlan helyett, annak csak a per folyamán történt megváltoztatása miatt és csak a felebbezési eljárás folyamán kárpótlást követel, a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából nem az