Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 257 eredetileg követelt pertárgynak, t. i. az ingatlannak értéke, hanem a tárgyalás összege irányadó.* Indokok: Az 1893: XVIII. t.-cz. 31. § ának 4. pontja megengedi, hogy a peres fél, ha az eredetileg követelt tárgy a kereset megindi­tása után annyira megváltozik, hogy azt eredeti alakjában már nem követelheti, e helyett ugyanazzal a perrel más tárgyat vagy pedig kárpótlást követelhessen. Az 1893: XVIII. t.-cz. 148. §-a pedig a kereset tárgyának ily alaposan való megváltoztatását a felebbezési eljárás keretében is megengedi. Nyilvánvaló tehát, hogyha maga a törvény tekintetbe veen­dőnek mondja ki a kereset tárgyának a fent leirt módon leendő megváltoztatását, ezt a felebbezés és a felülvizsgálat megengedhető­ségének szempontjából sem szabad figyelmen kivül hagyni; s a kereset olyannak tekintendő, mintha azt már eredetileg a megváltoztatott pertárgyra irányzottan inditották volna meg. Ebből folyik, hogyha a kereset tárgyának bárcsak a felebbezési eljárás folyamán megváltoztatott minősége és értéke olyan, hogy az 1893 : XVIII. t.-cz. 180 — 182. § aira és a 4. utolsó kikezdésére, tekin­tettel a felülvizsgálat megengedhetőségét indokolja; a felülvizsgálatnak helye van, viszont, ha a megváltoztatott pertárgy olyan, hogy az az idézett t.-cz 181-, 182. §-ai alá vonandó — habár eredeti alakjában a felülvizsgálatot megengedte volna is — a felülvizsgálat többé helyet nem foghat. Kelt Marosvásárhelyen, 1899 november 14-én. Hitelesítette a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának felülvizsgálati tanácsa, 1899 november 21-én tartott ülésében. 12. szám. Mennyiben köti a polgári birót a büntető bíróság ítélete? Minő jelentősége van a büntető eljárás során kivett tanúvallomá­soknak a polgári perben ? A per előzménye az, hogy H. András alperes egy este feleségét a szomszéd telek eresze alatt beszélgetésben kapta ifjú F. Samuval. Mivel alperes épen vacsorált, nyitott kés volt a kezében, azt le nem téve féltékenységi rohamában egyik kezével nejét, másik kezével, melyben a nyitott kés volt, F. Samut megragadta. A kifejlett dula­kodásban a kés ifjú F. Samu hasába fúródott, a miből hosszabb ideig tartó dulakodás támadt. A büntető bíróság H. Andrást felmentette a vád alól, mert a sértés szándékosságát nem találta bizonyítottnak, sőt azt is kimon­dotta, hogy gondatlanságból eredő súlyos testi sértés sem számitható * A Curia felülvizsgálati tanácsának állandó gyakorlata szerint az esetben, ha a felperes az elsőbiróság előtti tárgyaláson a keresetet az itélet hozatala előtt leszállítja, csak a leszállított összeg irányadó; ellenben a felebbezési eljárásban történt leszállítás a felülvizsgálat szempontjából nem jöhet figyelembe. Gcecsák : Magyar Döntvénytár I. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom