Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

252 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. magában árverés alá nem bocsátható, mert az idézett törvényszakasz parancsolólag irja elő az egész birtoknak árverés alá bocsátását és tekintve, hogy az árverésnek az igény eldöntéséig való el nem rendelése, mint fentebb felfejtetett, czéltalan lenne s végrehaj tatónak okozna egyrészről oknélküli hátrányt, egyúttal pedig a végrehajtást szenvedőt terhelő tartozást is annak tovább folyó kamataival indokolatlanul növelné, ennélfogva a kérdésben forgó esetre nézve ki kellett mondani, hogy abban az esetben, ha a végrehajtási törvény 156. §-a értelmében a társtulajdonos jutaléka is árverés alá bocsátandó, a társtulajdonos jutalékára feljegyzett s jogerejüleg még el nem döntött törlési per, mint a tulajdoni igény feljegyzés egyik neme, az árverésnek az egész ingatlanra való elrendelését nem akadályozza. Kelt Marosvásárhelytt, 1893 április hó 19-én. Hitelesíttetett 1893 évi április 26-án. 4. szám. A lefoglalt függő termés jövedelmének, ha az az ingatlan elárverezése folytán bejött vételár felosztása idejében még kiadva nincs, az ingatlan vételárához csatolását — a mennyiben az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy év alatt elárvereztetik — a jogosult hitelezők azon esetben is kérhetik, ha a foglalás idejében annak birói letétben tartása iránt kérvényüket az illetékes telekkönyvi hatósághoz be nem adták, de erre nézve jogosult hitelezőnek csak az tekinthető, a kinek javára a függő termés beszedése vagy a bérösszeg esedékessége előtt az ingatlanra a végrehajtási zálogjog bekebeleztetett, vagy a végrehajtási jog feljegyeztetett. Indokok: A végrehajtási törvény 149. §-a szerint, a mennyiben az árverési feltételek ellenkező kikötést nem tartalmaznak, az ingatlanokkal együtt a végrehajtást szenvedőt illető, még be nem szedett függő termés is elárvereztetik, s az igy elért vételár képezi felosztás tárgyát; a miből folyik, hogy az árverés előtt az ingatlantól elválasztott hasznok felett a rendelkezési jog az adóst illeti. A végrehajtási törvény 212. §-a azonban az ingatlan ily módon elért vételárához a függő termésből befolyt összeg vagy bérösszegnek hozzácsatolása iránt kivételes intézkedést állapitott meg. Ama jelzálogos hitelező ugyanis, a ki a végrehajtási törvény 211. §-a szerint a haszonélvezetre vezetett végrehajtás esetében az ingatlanra a függő termés beszedése vagy a bérösszeg esedékessége idejében már telekkönyvileg kitüntetett végrehajtási zálogjoggal bir, az adóssal szemben követelése érvényesítése végett oly hatálylyal lépett fel, mely nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a zálogtárgy hasznaiból is kielégitést szándékozik venni. S miután e joga érvényesítésének perrendszerü lefolyása esetében az árverés egy év alatt megtarthatónak mutatkozik, megengedi