Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 251 köteles oly követelésnek kielégitésképeni elfogadására, a melyhez esetleg csak kielégitési végrehajtás utján juthat, sőt a mely esetleg felhajthatatlan is lehet, mig ezzel szemben az uj vevő által fizetendő vételárból a későbbi hitelezők az alatt teljes kielégitést nyerhetnek s igy elönyösebb helyzetbe juthatnak s viszont későbbi hitelező kezéhez, ha kielégitésül elfogadni kész is, emez árkülönbözeti követelés fizetése csak az esetben rendelhető el, hogy ha ebbe a korábbi hitelezők beleegyeznek, mivel azok azon eshetőségnek lehetnek kitéve, hogy ezen öszzeget a későbbi hitelező megkapja, mig az nj vevő nem fizet s vele szemben is ujabb, esetleg kedvezőtlenebb kimenetelű árverezés szüksége áll elő s az általa fizetendő árkülönbözet felhajthatatlan lesz s ez esetben a korábbi hitelezők érdekei szenvednének rövidséget az által, hogy ha ezen fennebb emiitett árkülönbözet későbbi hitelező részére fizettetnék ki. Marosvásárhelytt, 1892 április 27-én. 3. szám. Abban az esetben, ha a végrehajtási törvény 156. §-a értelmében a társtulajdonos jutaléka is árverés alá bocsátandó, a társtulajdonos jutalékára feljegyzett s jogerejüleg még el nem döntött törlési per, mint a tulajdoni igényfeljegyzés egyik neme az árverésnek az egész ingatlanra elrendelését nem akadályozza. Indokok: A végrehajtási törvény 161. §. első bekezdésében foglalt rendelkezésének az a czélja, hogy abban az esetben, ha végrehajtató követelésének bejegyzését megelőzőleg van tulajdoni igény feljegyezve, az árverés abból az okból ne rendeltessék el, hogy az igénynek jogerejüleg az igénylő javára eldöntése esetén, az igény biztositható, maga az ingatlan állaga az igénylő javára megóvható s a tulajdonjog az ő javára bekebelezhető legyen, mely utóbbival egyidejűleg az erdélyi telekkönyvi rendtartás 75. §. szab ványa szerint az igény feljegyzését követő, az eddigi tulajdonos ellen foganatosított bejegyzések törlendők lesznek. Ezen czél abban az esetben, ha az igény nem a végrehajtást szenvedő jutalékára, hanem a végrehajtási törvény 156. §-a szerint szintén árverés alá bocsátandó társtulajdonosi jutalékra van feljegyezve, az árverés elrendelésének megtagadása által el nem érhető, mert az igénynek igénylő javára kedvező eldöntése s annak folytán a társtulajdonosi jutalék tulajdonjogának igénylő javára való beke belezése esetében is az igénylő uj tulajdonos, az egész ingatlan csekélyebb kikiáltási árát tekintve, a végrehajtási törvény 156. §. rendelkezése folytán előállandó azt a kényszerhelyzetet, hogy t. i. saját jutaléka is árverés alá bocsáttassék, tűrni nem köteles, ennélfogva mi értelemmel sem birna oly intézkedés, mely szerint az árverés az igény eldöntéséig elrendelhető ne legyen akkor, a midőn annak az igénylőre kedvező eldöntése esetében is az egész ingatlan amúgy is árverés alá lenne bocsátandó. Tekintve pedig, hogy a végrehajtási törvény 156. § ában irt esetek fenforgása mellett csupán a végrehajtást szenvedett jutaléka