Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

250 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. jövedelem egész összege s nem pedig a minimális összegen felüli rész veendő alapul: foglalás tárgya csak a magántisztviselői jöve­delem fele összege lehet, azonban ugy, hogy a 61. §-ban megjelölt minimális összeg érintetlenül hagyassék. Kelt Kolozsvárott, 1002 január 20. Hitelesíttetett 1902 január 24-én tartott polg. tanácsülésben. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának a határozattárba felvett határozatai. 1. szám. Sommás eljárásban a szóval kihirdetett Ítélet a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent félnek Írásban kézbesitendő, ha az ezen fél meg nem jelenése miatt hozatott; ha azonban a tárgyalás befe­jezése után a felek a bizonyítási eljárás foganatosítására s esetleg ítélet kihirdetésére, vagy ha az utolsó bizonyíték kivétele megkeresés utján történt, a vonatkozó jegyzőkönyv beérkezte után, egyenesen csak ítélet kihirdetésére idéztettek, az ítélet a szabályszerűen meg­idézett, de meg nem jelent félre nézve is kihirdetettnek tekintendő. Az uj sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-czikk életbeléptével, melynek 118. és 119. §-ai szabályozzák az ítélet kihirdetése illetve kézbesítése kérdését, — ez a határozat tárgytalan. 2. ssám. A korábbi vevő az 1881 : LX. t.-cz. 186. §. szerint általa megtérítendő árkülönbözetet 15 nap alatt rendszerint birói letétbe helyezni köteles s ennek nem teljesítése esetén ellene bár­melyik érdekelt fél kérésére az eljáró telekkönyvi hatóság által ily értelemben kielégítési végrehajtás rendelendő el; hogyha azon­ban már jogerős sorrendi végzés létezik s az előjogos hitelező, avagy az előjogosok beleegyezésével későbbi hitelező ezen árkülön­bözeti követelést fizetésképen elfogadni hajlandó, ez esetben a fizetés s nem teljesítés esetén a kielégítési végrehajtás egyenest ennek javára rendelendő el. Indokok : A végrehajtási törvény 186. §-a nem intézkedik kife­jezetten arra nézve, hogy a korábbi vevő a megállapítandó s általa 15 nap alatt megtérítendő vételárkülönbözetet kinek kezéhez köteles fizetni. Tekintve, hogy ezen vételárkülönbözet a jogosultaknak sorrend szerinti kielégítésére fordítandó mindaddig, míg a sorrendi végzés jogerőre nem emelkedett: kétséget nem szenvedhet, hogy annak birói letétbe helyezése mondandó ki s nem teljesítés esetén a kielé­gítési végrehajtás bármelyik érdekelt fél kérésére elrendelendő ; de hogy ha jogerős sorrendi végzés már létezik is, csak akkor lehet a fizetést az előjoggal bíró hitelező kezéhez elrendelni, hogy ha eme különbözeti követelést fizetésképen elfogadni hajlandó ; nem lévén

Next

/
Oldalképek
Tartalom