Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 249 fél a felülvizsgálati biróság határozatának kihirdetésénél jelen lenne, nem. a kihirdetést, hanem az Ítéletnek 207. §-a értelmében kötelező kézbesítését követő naptól számitandó. Kelt Kolozsvárott, 1901 deczember 31. Hitelesittetett 1902 január 8-án. 9. szám. A végrehajtási törvény 55. és 61. §-aiban foglalt korláiozó rendelkezések, melyek szerint az 1000 koronán aluli nyugdíj és 1000 koronán aluli magántisztviselői fizetés foglalás alá nem vehetők akkor, ha a végrehajtást szenvedett e két czimen együttvéve 1000 koronát meghaladó jövedelmet élvez, ugy alkalmazandók, hogy ezen esetben a különböző czimeken élvezett jövedelem összeszámítása helyt foghat s a magántisztviselői fizetés feleösszege végrehajtás alá vonható, azonban ugy, hogy az összesített jövedelemből 1000 korona érintetlenül fenmaradjon. Indokok: A végrehajtási törvény 55. és közelebbi szakaszaiban foglalt azon rendelkezések, melyek szerint a köz- és magántisztviselők fizetése, nyugdija és egyéb illetményei a törvényben meghatározott összegben foglalás alól mentesittettek, közérdekű és méltányossági okokból, nevezetesen azért tétettek, hogy a végrehajtást szenvedett és családjának megélhetése egy megfelelő minimális jövedelem fentartásával biztosittassék ; ha azonban ezen, a törvény által megfelelőnek talált jövedelemnél nagyobb jövedelmet huz a végrehajtást szenvedett, csupán abból az indokból, mert ezt különböző czimen szerzi meg, nem lehet a hitelezőt megfosztani azon jogtól, hogy a minimális összegen felüli jövedelemből magának kielégítést szerezzen. A végrehajtási törvény 43. §-a ugyanis feljogositja a hitelezőt, hogy követelésének felhajtása czéljából a végrehajtást szenvedőnek összes vagyonára végrehajtást vezessen s ennélfogva az 54. és következő szakaszokban foglalt kivételes rendelkezések szoros értelmükben magyarázandók és az azokban megállapítottaknál nagyobb kedvezmény nem biztositható a végrehajtást szenvedett részére. Ebből folyóan és tekintettel a végrehajtási törvény 62. §-ában foglalt ama rendelkezés haszonszerüségére, hogy a nyugdijat is élvező napidijasnak napidija az ott megjelölt korlátok között foglalás alá vehető s tekintve, hogy a jövedelem czimének különbözősége a kérdés elbírálásánál figyelembe nem jöhet, nem szenvedhet kétséget, hogy a nyugdijat is élvező magántisztviselőnek különböző czimü jövedelmei a lefoglalhatóság kérdésének elbírálása szempontjából összesíthetők. Az így összesített jövedelem lefoglalható részének meghatározásánál, figyelemmel a V. T. 62. § ában foglalt azon rendelkezésre, hogy a nyugdíj, mint állandó jellegű jövedelem, érintetlenül hagyandó s figyelemmel a V. T. 54. és következő szakaszaiban foglalt rendelkezések szószerinti értelmezésére, melyek szerint a foglalási összeg kiszámításánál, a fizetés, nyugdíj, illetve