Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvettípolgárjogi határozatai. 221 belül módosítható (felemelhető s leszállítható), sőt meg is változtatható kereset és kereseti kérelem szolgálhat. Ha tehát az idézéssel közölt kereset tartalma, — a" netán alperes részéről kért halasztás és az ebből folyó költség viselésének kérdését kivéve — az ügy eldöntésére nézve közömbös : ugy nyilvánvaló, hogy az 1893. évi XVIII. t.-cz. 126., 180., 181. és 196. §-aiban használt »a kereset tárgya, a per tárgya* kifejezések alatt is helyesen a per tárgyát abban az alakban és terjedelemben kell érteni, a mily alakban és terjedelemben a fél a kereseti igényt szóval a tárgyaláson előterjeszti és érvényesiti és a mely alakban és terjedelemben az az elsőfokú biróság Ítéletének tárgyául szolgált. Azaz, ha a pertárgy értéke 50 frtnál több volt, de felperes kereseti igényét 40 frtra szállította le, az elsőbiróság ítélete ellen nem felebbezésnek, hanem felülvizsgálatnak van helye (180. §. h) pont); ha 200 frtot felülmúló pertárgy iránt megindított perben felpereskeresetét az elsőbiróság előtt 200 frton aluli értékére szállította le, a felebbezési biróság Ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye, és ha a leszállítás 500 frtot felülmúló értékről 200—500 irt közti értékre történt, a felülvizsgálat elbírálása nem a m. kir. Curia, hanem az illetékes kir. Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. A kereseti követelésnek már csak a felébbviteli eljárásban történt leszállítása szükségszerűen más szempont alá vonandó. Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 126., 180., 181. és 186. §-ai értelmében a felebbezés, vagy a felülvizsgálat megengedhetőségére és az ezzel kapcsolatos birói hatáskörre nézve közömbös az, hogy a fél az ítéletet egész terjedelmében vagy csak részben támadja e meg. Elejtheti tehát felperes kereseti igényének bizonyos részét ugy, hogy az ítélet — mely reá nézve nem kedvező — csak részben támadja meg s ez végeredményben a kereset leszállításával egyenlő. De elejtheti felperes kereseti igényének bizonyos részét ugy is, hogy a kereseti igény leszállítását csak a felébb viteli vagy felülvizsgálati tárgyaláson jelenti be, s ekkor a már megindított felebbezési, vagy felülvizsgálati eljárást megszüntetni s átalakítani, vagy az ügyet más bírósághoz utalni nem lehet. Ezeknek figyelembevételéből következik, hogy a keresetnek leszállítása a felebbviteli eljárásban a törvény czélzata s főelvei szerint az eljárás további irányára nézve hatástalan. Magától értetődő, hogy ha a kereseti igény leszállítása olyan alakú, hogy felperes keresetét csak a járulékokra tartja fenn — ebben az esetben csupán csak a járulék képezvén a per tárgyát, a felebbezés, vagy a felülvizsgálat megengedhetőségére nézve csak a járulék összege (értéke) lesz irányozó, ugy, mintha felperes keresetét már eredetileg csak a járuléktermészetü követelésre magára, mint főtárgyra indította volna — s az 1893. évi XVIII. t.-cz. 173. és 206. §-ainak az az intézkedése, hogy a felebbezés, illetőleg a felülvizsgálat csupán a perköltség viselésének kérdésében is meg van engedve, helyesen csak arra az esetre nyerhet alkalmazást, a midőn