Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

222 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. a pernek főtárgya szintén birói döntés tárgyát képezte, de a felek a bíróság döntésében a per főtárgyát illetőleg megnyugodtak. Kelt Győrött, 1897. évi február hó 17-én. Hitelesitve a győri kir. Ítélőtáblánál, 1897. évi február hó 24-én. 20. szám. A sommás bíróságnak részben való marasztalást tartalmazó olyan ítélete alapján, a mely ellen csak a követelésének egy részével elutasított fél élt az elutasítás miatt felebbezéssel, ha az ítélet marasztaló része az 1893. évi XVIII. t.-cz. 117. §-a alapján a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak ki nem mondatott, a mig a végrehajthatóságot a felebbezési bíróság az idézett törvény 159. §-ához képest ki nem mondja, a marasztaló részre kért végrehajtás elrendelésének helye nincs. Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 138. §-ának rendelkezése szerint a felebbezési határidőig bejelentett felebbezésnek a megtáma dott Ítélet jogerőre emelkedésére és a 117. §. eseteit kivéve, végrehajtására nézve halasztó hatálya van. Hogy ennek a törvényszakasznak idézett rendelkezése a felebbezésnek feltétlen (absolut), az egész Ítéletre kiterjedő halasztó hatályát állapítja meg, vagyis, hogy ez a hatály az Ítéletnek elmarasztaló ama részére is kiterjed, a mely ellen az elmarasztalt fél felebbezéssel nem élt, az a fentebb idézett törvényszakaszra vonatkozó ministeri indokolásból kétségtelen, a mely szerint ez az intézkedés »természetes folyománya annak, hogy a felebbezési kérelem még a szóbeli tárgyaláson is módosítható s hogy a felebbezés folytán az ellenfélnek is alkalma nyilik, hogy csatlakozási kérelmét előadja«, a minek ismét következménye az, hogy az ítéletnek az elsőbiróságnál felebbezéssel meg nem támadott része is változást szenvedhet, illetve hatályát vesztheti. A 138. §-nak csakis ilyen értelmezése mellett van értelme a 159. §-ban foglalt ama rendelkezésnek, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság Ítéletét azon részeiben, a melyek a szóbeli előadáson előadott felebbezési és csatlakozási kérelmekkel megtámadva nem lettek, kérelemre a felebbezési tárgyalás folyamában is végrehajthatónak nyilvánítja. Ugyanis, ha az elsőbirósági ítéletnek felebbezéssel meg nem támadott marasztaló része a felebbezési határidő lejártával jogerőre emelkednék, illetve végrehajtható volna, a most emiitett rendelkezésre szükség nem lett volna; s ezt az intézkedést épen az tette szükségessé, hogy a nyertes félnek a 138. §-ban foglalt rendelkezéssel szemben mód nyujtassék arra, hogy az Ítélet ama részének, mely sem felebbezéssel, sem csatlakozási kérelmekkel megtámadva nem lett, a melyben tehát minden érdekelt fél végleg megnyugodott, végrehajtását kieszközölhesse, mielőtt még maga a per a felebbezési bíróság részéről érdemleges eldöntést nyer.