Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

6 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. télyének s a telekkönyvi intézmény czéljának megfelelőleg ugy intézkedik, hogy az árverési vevő csak a vételárt s az átruházási illetéket fizesse meg és az előbbi tulajdonosnak terheiért, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, felelős ne legyen. Az imént előadott jogtételeket az 1882. évi január l én életbelépett 1881. évi LX. t.-cz. 184. és 189. §§-aiban a jövőre is irányadókul kimondotta. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1882. évi május 8-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi máj. 22-én tartott teljes ülésben. 2. szám. Az italmérési jog gyakorlatának arányosítását (limitatióját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog szerint a polgári és úrbéri biróságok hatósága alá tartoznak-e, jelesen képezik-e azok a polgári vagy úrbéri arányositási per tárgyait? (114/1882. urb. számhoz). Határozat. Az italmérési jog arányosítását (limitatióját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog szerint is a polgári úrbéri biróságok hatósága alá tartoznak s arányositási per tárgyát képezik. A közigazgatási bizottságoknak a birtokállapot fentartása, vagy a gyakorlat módja és kiterjedése körül való ideiglenes intézkedések iránti joga érintetlen marad. Magától értetik, miszerint oly arányosítások (iimitatiók), melyek a törvényes határozatok megtartásával történtek, vagy általában az illetékes hatóságok által végképen megerősíttettek, többé kérdés alá nem vétethetnek.* Indokok: Ugy az 1871 : XXXL, LIIL, LV. törvényczikkek, valamint az 1880 : XLV. törvényczikk szerint az arányositási ügyek azon kir. törvényszék illetőségéhez tartoznak, melynek területén a rendezés tárgya létezik; s az eljárásra nézve ugyanazon szabályok tartandók meg, melyek a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló törvény, illetve utasitásban meg vannak állapitva. Arányositás tárgyául szolgálnak a közösségre tartozó minden haszonvételek, s igy nemcsak az egy, illetve több községek birtokosai által közösen használt, vagy a közösből elszakított fekvőségek, hanem azon községbeli javadalmak (jövedelmek) is, melyek, mint a volt nemesi birtok tartozékai, a hazai törvények értelmében a közös javak felosztásának hasonló közössége alá vonandók, vagyis szintén arányositás (limitatió) alá tartoznak. Ily javadalmat képez az italmérési jog, mely az erdélyrészi törvények, jelesen az Appr. Const. III. R. 29. és 32. cz. szerint ugyanazon elvek szerint, mint a közhatárok szabályozhatni rendeltetett; mely szabályozás az 1848-ik év előtti korszakban * Az 1888: XXXV. t.-czikk határoznaányai folytán ez a döntvény a gyakorlatban alkalmazást már nem fog nyerni.