Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

180 A kir. Ítélőtábláknak 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a hozott polgári döntvényei. Egyébiránt, ha a kérdéses okirat 3. és 4. pontjában foglalt lekötelezésnek az az értelem tulajdonittatik is, hogy eredetileg a lekötelezett szolgáltatásokat a lekötelezők úrbéri telkeik arányában tartoztak teljesiteni, hogy tehát minden úrbéri telek az aránylag reá esett szolgáltatást köteles volt teljesiteni, a magyar kir. Curia 31-ik számú polgári döntvényével már kimondotta azt, hogy ez a körülmény nem képez alapot arra, miszerint a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék. Mindezeknél fokva ki kellett mondani azt, hogy a feltett kérdésben megjelölt okirat 3 pontjában foglalt kitétellel lekötelezettnek nem Eperjes politikai község tekintendő, továbbá, hogy ugyanez a lekötelezés., úgyszintén annak az okiratnak 4. pontjában foglalt kitétel az Eperjes községbeli úrbéri telkekre nézve nem dologi teher. Kelt Pozsonyban, a pozsonyi kir. Ítélőtábla polgári tanácsainak az 1894. évi május hó 1. napján tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az 1894. évi május hó 29 napján tartott teljes ülésben. 2. szám. A végrehajtási eljárásban általában — az annak folyamán felmerülő pereket kivéve — a felek magukat ügyvéd által képviseltetni nem kötelesek és mindennemű beadványaikat ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújthatják be. A m. kir. Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a alapján VI. szám alatt hozott, ellentétes elvi kijelentést tartalmazó döntvénye folytán hatályát vesztette. 3. szám. Az elsőbiróságnak az ellen a végzés ellen, melylyel a zárlat az 1881. évi LX. t.-cz. 237. §-ának a) pontja alapján és a 239. §. szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen elrendeltetett és a felek meghallgatására egyidejűleg határnap is kitüzetett, az a fél, ki ellen a zárlat elrendeltetett, külön felfolyamodással nem élhet. A m kir. Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a alapján VIII. szám alatt hozott s azonos elvi kijelentést tartalmazó döntvénye folytán tárgytalan. 4. szám. Oly kötelező okirat alapján, melynek tartalma kölcsönügyletről szól és melyben az adós a kölcsön vett összegnek jelzálogi biztosítását megengedte ugyan, azonban kamat fejében ingatlan haszonélvezetét engedte át a hitelezőnek, a zálogjog bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető.* A m. kir. Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a alapján IX. szám alatt hozott, azonos tartalmú polgári döntvénye folytán, tárgytalan. 5. szám. Az elárverezett ingatlannak vételárából a végrehajtási törvény 201. §-a értelmében kiutalványozott tőkekövetelések utána jogerős