Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A kir. Ítélőtábláknak 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a hozott polgári döntvényei. 179 A kérdéses okirat 3. pontjában foglalt kitétel arról, hogy az ott sorolt lekötelezést a politikai község teszi, kifejezetten nem rendelkezik, sőt ama kitétel szó szerinti szövegéből kétségtelen az, hogy ama lekötelezéssel egyúttal a lekötelezők felszabadulnak a tallósi paróchiának eddig teljesített hasonnemü szolgáltatások alól, arra nézve pedig, hogy ez utóbbi szolgáltatások nem kizárólag a hiveket terhelték, adat egyáltalában nincs; következésképen ama kitétel arra mutat, hogy nem a lekötelezetteknek alanyában, hanem a lekötelezés által jogosítottnak alanyában és esetleg a lekötelezés módjában vagy mérvében történt változás és pedig annál inkább, mert az a szolgáltatás, a mi abban a kitételben leköttetik, természeténél fogva olyan, hogy a kérdéses okirat keletkezésének idejében volt viszonyok figyelembe vételével a maguk valójában a politikai község részéről természetben teljesithetőknek nem is tekinthetők ; és mert, ha a kérdéses okirat egyéb rendezéseiben van is a politikai község részéről lekötelezés, abban az okiratban általában véve és lényegileg mások is kétségtelenül lekötelezetteknek jelentkeznek ; Arinál a szabálynál fogva tehát, hogy a párbér, egyéb jogalkotó tények hiányában, csak a parochia kötelékéhez tartozó hiveket terheli, egyéb jogalkotó tényeknek jelenleg csakugyan hiányában, a kérdéses okirat 3. pontjában foglalt kitétellel lekötelezetteknek csak az illető hivek tekinthetők; ennek a lekötelezettségnek alapja tehát csak a parochiához tartozás és igy tisztán személyes viszony, következésképen pusztán ez a lekötelezés, miben különben a szolgáltatás lekötelezett alanyainál ingatlanra vonatkozás nem is foglaltatik, az illető községbeli urbéri telkekre nézve dologi teher nem is lehet és a mennyiben e szolgáltatások teljesitése az úrbéri telkekre megosztottan történt, ez a körülmény csak a kérdések szolgáltatások teljesítésének a hivek között felosztási módja gyanánt jelentkezik. A kérdéses okirat 4. pontjában kifejezetten ötven gazda, kik 67 régi 78 úrbéri telket birtak, kötelezte magát az illető lelkész részére évenkint 67 mérő rozs, 67 drb csirke és 20 pengő forint kiszolgáltatására. A mennyiben Eperjes községben összesen csak 67 régi 1/s úrbéri telek volt, ebből a körülményből, minthogy az ellenkező kimutatva nincs és minthogy a többször felhozott szabálynál fogva a párbér rendszerint a parochia kötelékéhez tartozó hiveket terheli, okszerűen azt kell következtetni, hogy a kérdéses okirat kiállításakor Eperjes községben az összes úrbéri telkek olyanoknak kezén voltak és hogy ezek a lekötött szolgáltatás a telkek arányában egyenlően felosztottan kivánták teljesíteni. A mennyiben pedig ugyanakkor Eperjes községben összesen 67 régi egynyolczad teleknél több volt, ez esetben már ebből az okból sem lehet szó az illető községbeli összes úrbéri telkekre nézve dologi teherről; hanem ismét okszerűen azt kell következtetni, hogy a lekötelezettek a lekötött szolgáltatást úrbéri telkeik arányában kivánták teljesiteni. 12*