Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

158 A kir. Ítélőtábláknak 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a hozott polgári döntvényei. Indokok: A kir. közjegyzők dijairól szóló 1880: LL törvény­czikknek 2-től 21-ig terjedő §-ai a törvény 1. §. a—f) pontjaiban tüzetesen felsorolt dijak közül a közjegyzőnek olyan dijairól szólnak, melyeket a közjegyző a felek megbizásából telj esitett ügyletekért, itletve jogcselekményekért számithat fel. Eme dijak közül a törvény 1. §. c) pontjában megjelölt távo­zási dijnak a mértékét s az eseteket, melyekben a közjegyzőnek olyan dijhoz igénye lehet, közelebbről a törvény 18. § a határozza meg. Az idézett törvényczikknek 18. §-a értelmében a közjegyző távo­zási dijt két esetben számithat fel. Először akkor, mikor a fél kivá­natára irodai helyiségén kivül székhelyén vagy székhelyén kivül oly ügyletet teljesit, a melyet — az ügylet természeténél fogva — irodai helyiségében is végezhetne ; másodszor akkor, mikor székhelyén kivül váltó és kereskedelmi papirokat óvatol vagy értesitvényeket eszközöl. Ezen esetekben a közjegyző a távozási dijon felül a törvény 19. §-a értelmében vitelbért, a 20. §-a alapján pedig napidijt is számithat fel. A közjegyzőnek, mint birói megbizottnak, a csődtömeg leltá­rozásáért járó dijait a törvény a 25. §-ban külön szabályozza. Ezen szakasz szerint a közjegyzőt, mint birói megbízottat, a jelzett jog­cselekményért a hivatkozott szakaszban meghatározott munkadij s a 19. és 20. §-ok eseteiben az ott meghatározott dijak is illetik. Ezekből folyóan, tekintve, hogy a kir. közjegyző a csődtömeg lel­tározásánál nem a fél kivánatára, hanem mint birói megbizott jár el; tekintve, hogy a távozási dij a törvény 18. §-ában van meg­határozva s ugyanott egyenkint vannak az esetek felsorolva, melyekben a kir. közjegyző távozási dijt felszámithat, mely esetek közé a birói megbizotti minőségben való eljárás nem tartozik ; tekintve, hogy a tövény 25. §-a, melyben a közjegyzőnek, mint birói megbizottnak járó dijak szabályoztatnak, a 18. §-ra nem, hanem csak a törvény 19. és 20. §-aira hivatkozik s az ott meghatározott dijakról mondja, hogy ama dijak is, a hivatkozott 19. és 20. §-ok eseteiben, a csődtömeg leltározásával megbizott közjegyzőt megilletik ; tekintve, hogy a törvény 19. és 20. §-aiban csak a vitelbér és napidíj vannak meghatározva: mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a kir. közjegyzőt, mint birói megbizottat, a esődtömeg leltározásáért, az 1880: LL t.-czikkben meghatározott távozási dij nem illeti meg. Kelt Kolozsvárott, a kir. Ítélőtáblának 1895. évi április hó 29-én tartott teljes tanácsülésében. Hitelesíttetett a kir. Ítélőtáblának 1895. évi május hó 4-én tartott teljes tanácsülésében. 4, szám, Pénzbeli marasztalást nem tartalmazó jogérvényes Ítélet alapján a birtokbaadás iránti kielégítési végrehajtási kérvény megállapítandó költségeiért, a költségmegállapitással egyidejűleg a végrehajtást szen­vedő ellen a kielégítési végrehajtás elrendelhető-e? Vonatkozással a 4665/1893 ; 3330/1895. és 3676/1895. számú ügyekben fel­merült kérdésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom