Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

126 A Curiának az 1890 : XXV. t. cz. 13. §-a döntvényei polgári ügyekben. A végrehajtási törvény megegyezően az ujabb codificatiók irányával, majdnem mindenütt kerüli a jogorvoslatok concurrentiáját s egyedüli kivételével a 165. §. esetének, sehol sem engedi meg, hogy a szenvedett jogsérelem az ügynek ugyanabban az állásában s ugyanazon az alapon egyidejűleg két uton legyen orvosolható, sőt még a 165. §. kivételes esetében is érvényre juttatja a birósági szervezet következményéül is jelentkező azt a jogszabályt, hogy a felsőbb biró jogsegélyét nem lehet igénybe venni mindaddig, mig a szenvedett sérelem az alsóbb fokon orvosolható. Ugyanezen jellege van a polgári peres eljárás jogorvoslati rendszerének is s azonfelül az 1881 : LIX. t.-cz. 52. §-ában azt a szabályt állitja fel, hogy a nem végleges jellegű közbenszóló végzések által szenvedett sérelmek miatt csakis a véghatározat ellen beadandó felebbezésben kereshető orvoslás. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1898. évi november hó 11-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi deczember hó 30-án tartott teljes ülésben. IX. Olyan kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztositását megengedi, azonban kamat fejében ingatlan haszonvételét bocsátja át a hitelezőnek, a zálogjognak a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése elrendelhető-e ? Vonatkozással egyfelől a gyÖri kir. Ítélőtábla 6. számú és a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla 4. számú, másfelől a pozsonyi kir. Ítélőtábla 4. számú alább közölt teljes ülési ellentétes döntvényeire.* Határozat. Olyan kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztositását megengedi, egyúttal azonban kamat fejében ingatlanának haszonélvezetét bocsátja át hitelezőjének, a zálogjognak a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. Indokok; Az ideigl. törv. szabályokkal hatályban fentartott 1855. évi telekk. rendtartásban, valamint az Erdélyre nézve kibo csátott 1870. évi telekk. rendeletben is a jogosság alapelve (Legalitaetsprincip) igen kiterjedt mérvben van érvényre emelve. * A győri kir. Ítélőtábla 6. számú polgári döntvénye. Olyan kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsöntőkére nézre ennek jelzálogos biztositását megengedi, de egyúttal kamat fejében ingatlannak haszonélvezetét engedi át a hitelezőnek, a zálogjognak a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése elrendelhető. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának 4. számú polgári döntvénye. Oly kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsöntőkére nézve annak jelzálogi biztositását megengedi, de egyúttal kamat fejében ingatlannak haszonélvezetét engedi át a hitelezőnek, a zálogjognak a töke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése elrendelhető. A pozsonyi kir. Ítélőtábla 4. sz. polgári döntvénye. Oly kötelező okirat alapján, melynek tartalma kölcsönügyletről szól és melyben az adós a kölcsön vett összegnek jelzálogi biztositását megengedte ugyan, azonban kamat fejében ingatlan haszonélvezetét engedi át a hitelezőnek, a zálogjog bekebelezése vagt/ előjegyzése el nem rendelhető.