Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

102 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. bejegyzés által absolut hatályúvá válhatnának; ez csak az elő- és visszavásárlási jog és a bérleti viszonyra nézve áll, kibővitve az Ideiglenes törvénykezési szabályok I. rész 149, § ában emiitett vétel esetével. Itt ugyanis azon általános jogszabály érvényesül, hogy valamint a törvény által megállapitott dologi jogok köre magánakarat által ki nem bővithető, ép oly kevéssé ruházhat fel az valamely kötelmi viszonyt absolut hatálylyal a tételes jog felhatalmazása nélkül. Még kevésbbé kötheti meg a nyilvánkönyvi tulajdonos önmagát az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésével, már azért sem, mert senki önmagával jogviszonyba nem léphet. Az a felfogás, mely szerint a telekkönyvi tulajdonos elidegenítési és terhelési tilalom által a tulajdonos feletti rendelkezési szabadságról dologi hatálylyal lemondhatna, a jogrend érdekében tűrhetetlen eredményekre vezetne. Az eddigiekből következik, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosításán kivül más, tehát dologi jogok oltalmára sem szolgálhat, milyenek a zálogjog, szolgalom, dologi terhek, bejegyzett bérlet, melyek bármely tulajdonos ellenében önállóan az átruházás vagy terheléstől függetlenül érvényesihetők. Minthogy pedig a telekkönyvi rendelet 63. §-a szerint ingatlan javakra csak azon jogok kebeleztethetnek be vagy jegyeztethetnek elő, melyek törvényes fogalmuknál fogva dologbani jogok, vagy melyek a dologhozi joghoz tartoznak ugyan, de a telekkönyvi bejegyzés által a törvény által meghatározott dologbani jog minőségét nyerhetik ; minthogy az elidegenítési és terhelési tilalom, midőn az nem a törvény által megengedett korlátolt tulajdont állapit meg, sem az egyik, sem a másik osztályba nem tartozik ; minthogy az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésének czélja az, hogy annak harmadik személyekkel, szemben is, (dologi) hatály biztosittassék ; minthogy a jelen döntvényben foglalt eseteken kivül ily joghatály az elidegenítési és terhelési tilalomnak nem tulaj donitható ; ezekből következik, hogy oly elidegenítési és terhelési tilalom, mely a jelen döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti, s ha mégis bejegyeztetett volna, mint hatálytalan, a további telekkönyvi jogok, tehát a végrehajtási vagy jogügyleti zálogjogok bejegyzését nem gátolhatja, minélfogva annak törlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fel kérheti. Az elidegenítési és terhelési tilalom érvényes nyilvánkönyvi bejegyzésével szemben, további zálogjogok bejegyzésének a tilalom kitörlése, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sincs helye. Feltételes érvényű bejegyzéseket ugyanis a telekkönyvi rendelet kifejezetten csak a 74., 75. és 78. §-ok eseteiben enged meg ; és habár azokat általában világosan nem tiltja, kétségtelen, hogy halmazottságuk ellenkezik a nyilvánköny vek rendeltetésével, melyekben a tájékozódást megnehezítik, nem is tekintve, hogy korlátlan megengedésük