Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 103 könnyen megtévesztések és káros üzelmeknek nyitna utat; kivételes esetekre pedig kielégitő szabályok fel nem állithatók. A telekkönyvi rendelet 131. §-ának rendelkezése az ellenkező felfogást nem támogatja, mert az a feltételes jogokra vonatkozó zálogjogok megengedhetőségének kérdésével mi összefüggésben sem áll, hanem csak azt az önként érthető szabályt fejezi ki, hogy ha valamely jog szerzése vagy megszűnte feltételtől, fentartástól vagy időponttól függ, az a bejegyzésben világosan kitüntetendő, mely esetek közé az elidegenités és terhelési tilalom is tartozik ; ezen esetekben azonban, eltérően a fent idézett §§-ok rendelkezéseitől, a zálogjog megengedhetőségéről nem tesz emlitést. Különben is az elidegenítési és terhelési tilalommal fennállásának idejéig, az ingatlan forgalmon kivül van helyezve, a meddig sem a korlátolt tulajdonosnak, sem annak, kinek érdekében kiköttetett (várományos) nincs oly joga, mely forgalmi értékét képviselő zálogtárgyul szolgálhatna, mi a zálogjog érvényesülhetésének egyik alapfeltétele. Az elidegenítési és terhelési tilalom azonban, ha érvényesen lett is bejegyezve, nem akadályozza az ingatlan haszonélvezetére vonatkozó zálogjog bejegyzését; mert a telekkönyvi rendelet 130. §. 6. pontja és a végrehajtási törvény 211. §-a értelmében az ingatlan haszonélvezete (jövedelme) külön is szolgálhat zálogjog tárgyául, és mert a tulajdonos az elidegenítési és terhelési tilalommal megkötött ingatlan hasznaival szabadon rendelkezhetik, azok tehát a hitelezők javára is lefoglalhatok, és mert végre az elidegenítési és terhelési tilalom csak mint a dolog állaga feletti rendelkezés korlátozása hatályos, mely tehát a haszonélvezetet nem érinti.« Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1902. évi november 4 én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett ugyanazon évi deczember hó 22-én tartott teljes ülésben.