Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881: LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 101 állapitható meg feltétlenül magánakarat által, hanem csak azon korlátok közt, melyek ama jogszabályokban gyökereznek. Ezek a korlátok : 1. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és kapcsolatosan jegyeztessék be; mert a korlátolt tulajdon, mint dologi jog, csak magának e jognak megállapításával létesülhet, melytől a tilalom mint korlátozás el nem választható. A tulajdonjogot az uj tulajdonos csak az elidegenitési és terhelési tilalommal korlátoltan szerzi meg, mely az átruházásnak, mint dologi szerződésnek, ez esetben lényeges alkateleme. 2. Hogy az elidegenitési és terhelési tilalom harmadik személynek, vagy magának az átruházónak a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó igénye biztositását czélozza. Mert mind az általános jogelvek, mind tételes jogszabályaink a tulajdonjog fogalmi teljességének csorbitását, tehát a tulajdonjog korlátozását, csak a közjó, avagy egyeseknek oly szorosan megjelölt jogaik megóvása szempontjából ismerik el hatályosnak, melyek a tulaj dontárgyra közvetlenül irányulnak, (iure in re aliena.) Az elidegenítést és terhelést tiltó korlátozásra nézve pedig ezen szabálytól eltérés anná kevésbé volna indokolható, mert az egyéni akaratnak magában nincs az az ereje, hogy a tételes jog engedélye nélkül valamely dolognak elidegenithetlenségét feltétlenül megállapítsa és azt egyik lényeges közgazdászati rendeltetése ellenére a forgalomból kizárja. A kötelmi jognak a szerződés szabadságára vonatkozó elvei a dologi jog terén feltétlen érvénynyel nem birnak; és általános elidegenitési és terhelési tilalom által jogügyletileg korlátozott tulajdonjogot a tételes jog sem ismer. Különben is, midőn az elidegenitési tilalom nem harmadik személy jogának oltalmára szolgál, senkinek sem áll érdekében a tilalom ellenes cselekményt megtámadni. Valamint az általános (feltétlen) elidegenitési és terhelési tilalom kikötése az ingatlanok átruházásánál harmadik személyekkel szemben hatálytalan és nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyer dologi minőséget, annál kevésbbé korlátozhatja a nyilvánkönyvi tulajdonos önrendelkezési jogát saját ingatlanára nézve elidegenitési és terhelési tilalom nyilvánkönyvi bejegyzésének engedélyezésével, harmadik személyekkel szemben érvényes vagyis absolut hatálylyal. Az elidegenitési és terhelési tilalom ugyanis jogi természeténél fogva kötelmi viszonyt állapit meg a szerződő felek közt. a melyből származó jogok nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyernek dologi jelleget, hacsak ezzel a törvény azokat kifejezetten fel nem ruházza; ez az eset azonban az elidegenitési és terhelési tilalomnál fenn nem forog. E tekintetben hazánkban az osztrák polgári törvénykönyv szabványai irányadók, minthogy az Ideiglenes törvénykezési szabályok L rész 156. §-a annak mindazon határozatait, melyek a telekkönyvi rendeletekkel összefüggésben állanak és a melyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére vagy elenyésztésére alapul szolgálnak, az országgyűlés intézkedéséig hatályukban fentartotta; az elidegenitési és terhelési tilalom azonban az osztrák polgári törvénykönyvben nem tartozik azok közé a személyi jogok közé, melyek nyilvánkönyvi