Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 95 Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy ha még el nem «vült közadótartozást a kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek visszkeresete a kötelezett ellen nem évül el az 1883:XLIV. t.-cz. 90. § ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1900. évi márczius hó 9-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi április hó 6-án tartott teljes ülésben. 71. sxám. Ha a haszonbéri szerződésnél fogva az általános jövedelmi pótadót a haszonbérlő köteles megfizetni s a haszonbérbe adott földbirtok jelzálogos kölcsönnel van terhelve, felelős-e a haszonbérbe adó a haszonbérlőnek azért, hogy a kamattartozását az 1883 : XLVI. törvényczikk 13. §-a alapján az 1875 : XLVII. törvényczikk 8. §-ában megállapított módon be nem jelentette s e miatt az általános jövedelmi pótadó a kamattartozás számbavétele nélkül vettetett ki? (I. G. 377/898., 513/900., 535/900. polg. számokhoz.) Határozat. Ha a haszonbéri szerződésnél fogva az általános jövedelmi pótadót a haszonbérlő köteles megfizetni s a haszonbérbe adott földbirtok kamatozó jelzálogi kölcsönnel van terhelve, a haszonbérbe adó nem felelős a haszonbérlőnek azért, hogy kamattartozását az 1883: XLVI. t.-cz. 13. §-a alapján az 1875. évi XLVII. t.-cz. 8. §-ában megállapított módon be nem jelentette s e miatt az általános jövedelmi pótadó a kamattartozás számitásbavétele nélkül vettetett ki. Indokok : Az általános jövedelmi pótadó tekintetében az 1883. évi XLVI. t.-cz. 13. §-a azt a kedvezményt nyújtja, hogy a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó, az illető tulajdonost bekebelezéssel is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg még le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatának 10%-a, feltéve, hogy a tőkével kamat is van bekebelezve és hogy a kamattartozás bevallása az 1875 : XLVII. t.-cz. 8. §-ában megállapított módon az adókötelezett által az illetékes pénzügyi hatóságnál megtörténik. Midőn a törvény ilyen rendelkezése mellett a tulajdonos földbirtokát azzal a kikötéssel adja haszonbérbe, hogy az általános jövedelmi pótadót helyette a haszonbérlő tartozzék fizetni, kétségtelenül az a szerződő felek akarata, hogy a haszonbérbe adó egyrészről meneküljön az adókivetés körüli ellenőrzés és az adóbefizetés fáradságától és költségétől, másrészről, hogy határozott összegű tiszta haszonbérre tegyen szert, a melyre ne legyen befolyása az adókivetésnek, esetleg évről-évre előfordulható az az eredménye, hogy az adóösszeg változás alá esik. Az tehát, hogy a kamattartozás a fenébb idézett szakasz értelmében az általános jövedelmi pótadó mérséklése czéljából bevallás-