Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Guriának 1881 - LIX. t.-cz. 4. § a alapján hozott teljes ülési határozatai. 93 illetve az 1884 : XIV. t.-cz. 21. §-a szerint a vízszabályozási járulékok a társulat kérésére közadók módjára hajtandók be, e rendelkezésből egyáltalában nem következtethető az, hogy az ártérből való kibocsátás következtében felmerülő követeléseknek a társulat ellen való megállapítására s azoknak behajtására is ugyanezek a hatóságok volnának hivatva. Ezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a kérdésben forgó keresetek a polgári biróságok hatáskörébe tartoznak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1900. évi január hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márczius hó 9-én tartott teljes ülésben. 69. szám. Ha valamely jogcselekvény (perbeli, perenkivüli vagy az anyagi jog körébe tartozó) teljesítésére megszabott határnap vagy határidő végső napja az 1898. évi V. t.-cz. által április havának nemzeti üneppé nyilvánított 11-ik napjára esik, erre a napra a teljesítés tekintetében alkalmazandók-e a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra, mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok ? (I. G. 231/1. 1899. poJg. és B. 9444/1899. számokhoz.) Határozat. Az 1898. évi V. t.-cz. által ápril havának nemzeti ünneppé nyilvánított 11-ik napjára a jogcselekvényeknnek e napra eső teljesítése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok alkalmazandók. Indokolás: Az 1898 : V. t.-cz. megalkotása előtt törvényes szünnapoknak az állam csak a vasárnapokat és a Gergely-naptár szerinti közönséges ünnepeket ismerte el. (1868 : LIV. t.-cz. 255. §., 1840: XV. t. cz. n. B. 201. §., 1875: XXXVII. t.-cz. 329. §., 1876: XXVII. t.-cz. 103. §., 1896: XXXIII. t.-cz. 11. §.) Az 1898: V. t.-cz. azonban az ország történetében korszakot képező 1848-ik évi törvényhozási alkotások emlékére azt a napot, a melyen dicső emlékű V. Ferdinánd király az 1848-ik évi alapvető törvényeket szentesitette, nemzeti ünneppé nyilvánította; tekintve, hogy ezzel április hó 11-ik napja az állam törvényhozása által az eddigelé kifejezetten törvényes szünnapoknak elismert ünnepek sorába emeltetett; mert kizártnak kell tekinteni a nemzeti ünnep eszméjével és annak mély jelentőségével ellenkező azt a föltevést, hogy a törvényhozás a nemzeti ünneppé felavatott napot egyenrangúnak ne tekintse a többi elismert ünnepnappal; tekintve, hogy a nemzeti ünneppé nyilvánítás tényében már magában, annak czélzatánál fogva, benrejlik egyszersmind a törvényes szünnap jellegének elismerése is: ezeknél fogva a kir. Curia teljes ülése indokoltnak találta annak kimondását, hogy április 11-ik napjára, mint nemzeti ünnepre, a jogcselekvények tekintetében a törvényes szünnapokra vonatkozó jogszabályok alkalmazandók.