Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

90 A Curiának 1881 : L1X. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 67. Mám. A fővárosi körúti ingatlanokat az 1884 : XVIII. t.-cz. 3. és 4. § ai alapján terhelő kisajátitási járulék viselése — az ily ingatlannak az illető körúti szakasz teljes elkészülte és forgalomba adása előtt történt eladása esetében — a felek erre vonatkozó külön kikötése hiányában — az eladó vagy a vevő felet terheli e ? (4163/899., 7239/895., 727/897., 4948/898. és 107/899. polgári számokhoz.) Határozat. A fővárosi körúti ingatlanok után az 1884. évi XVIII. t.-cz. 3. §-a alapján fizetendő kisajátitási járulék — az ily ingatlannak az illető körúti szakasz teljes elkészülte és forgalomba adása előtt történt eladása esetében is a vevőt terheli. Indokolás: ki 1871 :XLIL t.-cz. 7. §-a szerint a Budapesten létesitendő körút egyes szakaszainak, illetve kiágazásainak kisajátítása után a körút mindkét oldalán homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai az illető szakasz kisajátitási költségéhez XU ed részben köteleztettek járulni, mely rendelkezést az 1884: XVIII. t.-cz. 3. § a oda módosította, hogy a körút és annak bárány-utczai kiágazása oldalának mentében álló házak és telkek tulajdonosai kisajátitási járulék fejében házaik, illetve telkeik minden folyó öle után 288 frt 16 krt tartoznak fizetni, s egyúttal e járulék fizetésének időpontját akképen határozta meg, hogy az az illető szakasz elkészülte és fór galomnak átadásától számitott egy félév eltelte után négy egyenlő előleges negyedévi részletekben lesz fizetendő. E törvényes rendelkezések nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a kisajátitási járulék, bár az jelzálogilag bekebelezve nem volt, a körúti házak és telkeknek oly terhét képezi, melyet az utóbb idézett törvényben meghatározott esedékességének beálltával az illető ingatlannak akkori tulajdonosa fizetni tartozik, s a vevő uj tulajdonos nem védekezhetik azzal, hogy a vételkor e teherről tudomása nem volt, mert a kellően közzétett törvényben kirótt terhek köztudomásuaknak lévén tekintendők, az, hogy a vevő az idézett törvényeket ismerte-e vagy sem ? a kérdés tárgyává tett jogviszony megitélésére nézve befolyással nem lehet. Ezekből következik, hogy a mennyiben a vevő ennek a tehernek a viselését magától elháritani, illetve annak az eladó fél által való megtéritését a maga javára biztosítani kivánja: az ő feladatához tartozik gondoskodni arról, hogy ebbeli mentességének, illetőleg visszatérítési jogának biztosítására alkalmas kikötés az adásvételi szerződésbe felvétessék. Ily kikötés nem létében a kisajátitási járulék lejárt részletei az által viselendők, a ki azoknak esedékessége idejében az illető ingatlan tulajdonosa volt. A szerződő felek egymás közti jogviszonya szempontjából azonban a tulajdonossal ugyanazon tekintet alá esik az a vevő, a ki az adás vételi szerződés alapján a tulajdonjognak átruházását követelni jogosult. Végül megjegyeztetik, hogy az 1884: XVIII t.-cz. 4. §-a szerint