Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

37 Ha ezen szemle által igazoltatnék az, hogy a közfogyasztásra szánt állatnak husa az egészségre ártalmas lenne, a levágatás a fentebbi célból meg nem engedhető. F. M. 54300| 1908. sz. a. a husvizsgálatról kiadott rendeletnek 120. §. szerint mindazon ministeri és szabályrendeleti intézkedések, melyek ezen rendeletben foglalt szabályokkal megegyeznek vagy ellenkeznek: 1908. aug. hó 1-től hatályukat vesztették. A rendelet 120. szakaszban tárgyalja az eljárást. Az első fejezet a közvágóhidakról intézkedik. Minden kis- és nagyközség köteles kövágóhidat építeni és föntartani. A közvágóhíd használatáról, valamint a husszemléért a község (város) szabályrendeletileg megállapítható dijakat szedhet. A magánvágóhidakra ugyanazon határozatok kötelezők. Ilyenek felállításánál iparhatósági telepengedély kieszközlendő és épitésrendőri tárgyalás is tartandó. Oly kis- és nagyközségekben, hol sem köz-, sem magánvágóhid nincs, a helyi állategészségügyi hatóság tisztán tartható alkalmas helyet jelölt ki az állatok vágására, mely téglával vagy kővel kirakandó, körülkerítendő és minden vágás után alaposan megtisztítandó. A rendelet II. fejezete a husvizsgálókról szól. Ezen intézkedés alapján a vágóhidakon levágott állatok busát szakértő husvizsgáló vizsgálja meg. Ilyenekül alkalmazandók a község területén lakó hatósági vagy magánállatorvos, esetleg emberorvos, vagy pedig képesített husvizsgáló, kinek rendes vizsgálatot kell tennie. Amennyiben ilyen nem volna, tartozik a község, a rendelet életbeléptetésétől számított két éven belül, saját költségén egy alkalmas embert husvizsgálóul kiképezni. A husvizsgálókat a nagyobb forgalmú közvágóhidakon 4 hétig tartó tanfolyamon tanítják, amelyre egyszerre legfeljebb 20 jelölt vehető fel. A tandíj 20 korona. A képesített huszvizsgálók szabályszerű vizsgálatot tesznek, miről bizonyítványt kapnak. A III. fejezetben a közfogyasztásra szánt állatok életben való vizsgálatáról szóló intézkedések tárgyaltatnak, mely szarvasmarháknál és lovaknál még akkor is teljesítendő, ha a hus csak magán fogyasztás céljaira fog szolgálni. A 43. §. tárgyalja a kényszervágás eseteit, a 44. §. a magánfogyasztás körüli módozatokat. A IV. fejezet az állatok levágásainak módjait szabályozza, ennek keretében a 49. §. a zsidó rítus