Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

10Ó harmadik személy jelenlétében gyakorolhatják nagykorú egyén saját-, kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyének szülői vagy gyámi (gondnoki) beleegyezésével. Orvosi gyakorlatra nem jogosított egyének a hypnotizálástól egyáltalán eltiltatnak. (E. É. 1894/399.) B. M. 64528/1898. sz. kr. — a massage gyakorlásának tban — rendeli, hogy betegeket nem orvos-massálóknak csakis orvosi utasítás, felügyelet és felelősség mellett szabad massálni; 2.) beteg hasi szerveket, ivarszerveket és a szemeket nem orvosmassálóknak egyáltalán tilos massálni. (B. K. 1899f89.) B. M. 299311900. kih. sz. r. szerint a kezelő orvos által alkalmazott sebkötést szükség esetének kivételével beleegyezése nélkül más orvos meg nem változtathatja. (Chyzer 111/37.) B. M. 88204J1894. sz. r. szerint orvosnak betegei számára a külföldről gyógyszert hozatni tilos. (E. É. 1894/291.) B. M. 31269/99. sz. r. szerint, ha orvos a vizgyógymódot, bejáró betegeknél, valamely fürdőben vagy fürdőnek berendezett házban akarja alkalmazni, ehez külön belügyministeri engedély nem szükséges, ha azonban vizzel való gyógyításra berendezett fürdőjét vizgyógyintézetnek kívánja neveztetni: erre engedélyt a belügyministertől kell kérni. (B. K. 1899/262.) B. M. 50104| 893. sz. kr. szerint magánrendelő intézetek ezentuli belügyministeri engedélye nem szükséges, azonban az u. n. policlinicumok csak belügyministeri engedélyivel állíthatók fel. (E. É. 1993(36.) B. M. 89769/1902. sz. kr. előírja a módokat, melyek mellett az emberi testből származó váladékok és anyagok postán szállíthatók. (K-M.63318/1902. sz. r.) (B. K- 1902/329.) B. M. 43205/1907. sz. kr. előbbit módosítja illetve kiegészíti. (B. K. 1907(178. vagy R. T. 1907/365.) 48. §. A magánorvoslás díjazása kölcsönös megegyezéstől függ, hol ilyen létre nem jött, peres esetekben szakértők meghallgatásával, a bíróság határozza meg a dijat, melynek legkisebb mértéke az egész országra kihatólag, azon-