Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)
72 Bp. 317—325. §. Bp. 317. §. 111. Minősítés-változtatás alapján elnapolás nem kérhető. C: A Bp. 317. §-a szerint az elnapolás csak az esetben kérhető, ha a vádló a bizonyítás következtében „a tényállást megváltozottnak" találja s ily alapon módosítja a vádat. (Bp. 316. §.) A változatlan tényállás mellett, csupán a minősítés tekintetében módosított vád azonban nem esik e tekintet alá; a minthogy az ez irányban tisztán jogi szempontból érvényesitenelő védelem nem is tehet szükségessé további előkészitést. (Bp. 318. §. 1. bek.) Az esküdtbíróság tehát helyesen járt el, midőn az elnapolási kérelmet elutasította. (1907 febr. 1927. sz.) Bp. 319. §. 112. A főtárgyalás félbeszakítása a védő perbeszédének tartama alatt nem tekinthető e perbeszéd félbeszakításának. C. A Bp. 319. §-a tiltja, hogy a perbeszédek az ott meghatározott eseteken kívül félbeszakíthassanak; ez a tilalom azonban nyilván csak az olyan félbeszakításra vonatkozik, mely azt célozza, hogy a megkezdett perbeszédnek az abból kitetsző irányban való folytatása akadályoztassák; de nem hozható összefüggésbe olyan félbeszakítással, mely a perbeszédnek a megkezdett módon való folytatását nem hátráltatja. Midőn tehát az esküdtbíróság elnöke védőnek ama kijelentése folytán, hogy megkezdett védbeszédének folytatása még hoszszabb időt fog igénybe venni, a főtárgyalást %7 órakor, kétségtelenül az abban résztvett személyek pihenése szempontjából, a Bp. 336. §-ának utolsó bekezdéséhez képest öt percre felfüggesztette és ezen idő elteltével a nevezett védő perbeszédének szabad folyást engedett, nemcsak szabályt nem sértett, hanem a Bp. 335. §-ának 4. bekezdésében foglalt jogával élve, intézkedett, mely intézkedése ellen perorvoslatnak helye nincs. (1903 deczember 16. 10.149. sz.) Bp. 325. §. 113. Csalás helyett sikkasztás megállapítása a tettazonosságot nem sérti. G. Tekintve, hogy a S. J. és fiai czég, mint sértett, állítólagos megkárosítása folytán, vádlott ellen kellő időben és helyen a feljelentést megtette, a feljelentésben foglalt panasz, illetőleg a vádba tett cselekmény minősítése pedig a bíróság feladata: ennélfogva a vád tárgyát képező cselekmény feltétlenül Ítélet tárgyává tehető. (1904 okt, 25. 8667, sz.)