Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 221. §. 55 mégis megeskette, a B. P. 221. §-ának 5. pontját sértette meg; s miután a tanuk megesketése az esküdtek meggyőződésére befolyást gyakorolhatott, ez által a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését sértette meg, miért is az esküdtbíróság ítéletét a megelőző tárgyalásnak J. Lajos vádlottra vonatkozó részével együtt a B. P. 384. §-ának 9. pontjában meghatározott semmiségi okból meg kellett semmisíteni, a B. P. 437. §-a értelmében az esküdtbiróságot megfelelő eljárásra kellett utasítani. Az ítélet megsemmisítése folytán a semmiségi panasz többi része tárgytalanná válván, annak felülbirálatát mellőzni kellett. (1910. évi május hó 25-én, 3727. sz.) 84/b. A Bp. 221. §-ának 6. p. alapján nem mellőzhető a tanú megesketése azért, mert a vallomása ingadozó vagy más vallomással ellentétes. C: A B. P. 221. és 222. §§-ai lényeges különbséget tesznek azon okok közt, melyek alapján tanú megesketése mellőzendő, másfelől azon okok közt, melyek alapján a bíróság az eset körülményei szerint, megfelelő indokolással, a tanú megesketését belátása szerint mellőzheti (228. §.) s az, hogy a bíróság melyik okot állapítja meg, az esküdtek véleményének kialakulására más és más visszahatással lehet. A feltétlen mellőzési okok közé tartozik a B. P. 221. §-ának 6. pontja, melynek helyes értelmezése szerint a tanú vallomásáról csak akkor lehet kimondani, hogy lényeges körülményre valótlannak bizonyult, ha ez kétségtelen tárgyi okokból és nem csupán az ellentétes vallomások mérlegeléséből következik. Abból: hogy a vallomás ingadozó, ami szintén mellőzési ok lehet, de más alapon a B. P. 222. §-ának 2. pontja szerint, hogy a tanú különbözőkép vallott, vagy vallomása másokétól eltér, egymagában még nem lehet megállapítani, hogy az valótlannak bizonyult, sőt mindezek egybevetéséből sem, mert az mind a bizonyítékok mérlegelésének körébe tartozik, ami az esküdtbirói eljárásban éppen az esküdteknek van fentartva. S midőn a bíróság ebbe a körbe lépett, nemcsak a B. P. 221. §-ának 6. pontját alkalmazta tévesen, de ezzel a bizonyítékok mérlegelésébe is oly módon avatkozott, mely a vádlott érdekeire sérelmes. C. 1910 június 15-én 4248. sz. 84/c. A Bp. 221. §. 6. pontja akkor alkalmazandó, ha nem csupán más tanuknak eltérő, esetleg ellentmondó vallomása, hanem egyéb kétségtelen tárgyi vagy ténybeli adatok is a vallomás valósága ellen szólanak. Az esküdtbíróság Ítélete ellen T. I. vádlottnak csatlakozása-