Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 44—46. §. 29 41/a. A szolgálatban levő vasúti kalauz ellen elkövetett tettlegeskedés esetén a vasntigazgató nem léphet fel, mint pótmagánvádló. A jelen esetben annak megállapítása képezi az elbírálás tárgyát, vájjon a S. F. vasúti kalauz, mint sértett helyett, annak felettes hatósága, a m. kir. államvasutak b.-i jobbparti üzletvezetősége, mint pótmagánvádló felléphet-e a közvád elejtése esetén. Minthogy a kir. Ítélőtábla a Bp. 13. és 42. §-ok rendelkezését szem előtt tartva helyesen mondta ki, hogy a m. kir. államvasutak b.-i jobbparti üzletvezetőség alárendeltje, mint sértett helyett nem volt jogosítva perorvoslatot használni; a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodást, mint alaptalant, el kellett utasítani. (G. 1902 június 30. — 5588.) Bp. 44. §. 41/b. Ha a magánvád emelésének joga egy bűncselekmény alapján több sértettet illet, a perorvoslattal csak az a sértett élhet, a ki a magánvádat képviseli. A Bp. 44. §-a értelmében, ha a magánvád emelésének joga egy bűncselekmény alapján több sértettet iilet és egyszerre jelentkeztek, közülük az lesz a magánvádló, aki a beadványban első helyen van megnevezve, hacsak ettől közmegegyezéssel el nem tértek és nem állapították meg, hogy közülük ki képviselje a vádat. M. 1.. M. M. I. és M. V. sértettek nem állapították meg, hogy közülök ki képviselje a vádat; ennélfogva, minthogy az 1897. évi április hó 23. napján 4440. sz. a. előterjesztett vádfeljelentésben első helyen M. L sértett van megnevezve, magánvádlónak csakis ő tekinthető, aki ily minőségben az elsőfokú bíróságnál tartott főtárgyaláson el is járt, amennyiben az ügyész által elejtett vádat átvette és az elsőfokú bíróság ítélete ellen felebbezéssel élt, mely felebbezés a jogosított magánvádló részéről lévén bejelentve, a kir. ítélőtábla annak folytán helyesen vizsgálta felül az ügyet. M. V. sértett ezek szerint magánvádlónak tekinthető nem lévén, nem jogosított a kir. Ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panaszszal élni; minélfogva a részéről bejelentett semmiségi panasz a Bp. 434. §-a 3-ik bekezdése értelmében visszautasítandó volt. (C. 1902 márczius 4. — 1985. sz.) Bp. 46. §. 42. A pótmagáuvádló a közvádló által megnyugvással fogadott határozattal elutasított inditványt nem ismételheti. C: A Bp. 46. §. szerint azáltal, hogy a vád képviseletét más vádló vette át, az előbb teljesített bírói cselekmények és a korábban eljárt vádló nyilatkozatainak és indítványainak hatálya nem