Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

18 Bp. 29. §. 30. Biróküldésnek nincs helye azon a czimen, hogy más érdektelen biró nincs, mint aki az alapperben eljárt. C: Habár a járásbíróság többi bíráival szemben a járásbíróság felterjesztése szerint érdekeltségi viszony forog fenn; miután azonban a Bp. 461. §-ának utolsó bekezdéséhez képest az alapperben eljárt biró csupán lehetőleg mellőzendő s igy nincs eltiltva az ujitott perben való részvételtől; jelen esetben pedig K. L. aljárásbiró lévén az egyedüli nem érdekelt birája a mohácsi járásbíróságnak; mig egyrészt nincs perjogi akadálya annak, hogy ő az ujitott perben is eljárhasson; addig másrészt tekintettel a Bp. 29. §-ának 1. pontjában foglalt ama rendelkezésére, mely szerint biróküldésnek a Bp. 64., 69. §-aiban említett kizárás esetén van helye, ami pedig jelen esetben fenn nem forog, a biróküldés elrendelésének feltételei fel nem találhatók; ezekhez képest a biróküldés elrendelésének perjogi alapját nélkülöző kérelmet elutasítani kellett. (1907 okt. 24. 7849.) 31. Biróküldés mellőzése csküdíbiróságra vonatkozóan. C. A Bp. 29. §. 2. pontja s ezt magyarázólag a Bp. indokolása a biróküldés feltételét abban határozza meg, hogy az illetékes bíróságnak minden tagja vagy a szolgálati lajstromban előforduló valamennyi esküdt, vagy közülök annyian, hogy a fennmaradókból az itélőtanács vagy az esküdtszék már össze nem állitható, olyan meggyőződést tanusit, illetve olyan véleményben van, hogy szándékosan igazságtalanul fog dönteni, vagy olykép van impresszionálva, hogy akaratlanul is helytelen határozatot hozna. Ezen eseteknek egyike sem forog fenn. Mert P. G. arra nézve, hogy ellene szövetkezés, gyűjtés, az esküdtek lajstromának a készítésénél „P.-ellenes" befolyás érvényesült, illetve történt, bizonyítékot fel nem hozott, mert a hirlappéldányokból csak az illető hírlapoknak magatartása és állásfoglalása, de nem a székesfőváros lakosságánál s illetve az azokból kikerült esküdteknél a jelen ügyre vonatkozóan „P.-ellenes" elfogultság és előítélet támadt; mert sem P. G. bizottsági tagságából, sem az ellene vád tárgyává tett esetekből folyóan az esküdteknek erkölcsi vagy anyagi érdekeltsége még valószínűsítve sincs olyan értelemben, amilyenben azt a törvény a biróküldésre nézve megkívánja, illetve amilyenről annak fentebb idézett kapcsolatos indokolása említést tesz, annál kevésbbé, mert arra a körülményre, hogy P. G. törvényhatósági bizottsági tag minőségében is meg volt támadva s igy az Ítélkező esküdtek mint fővárosi polgárok P. G.nak állítólagos kárt okozó eljárása miatt vagyonilag is érdekelve volnának, egyrészt mi adat sem merült fel, másrészt pedig ezen érdekeltségnek lehetősége olyan távoli és olyan általános, amely annak az anyagi érdekeltségnek, melyet a törvény mint az esküd-