Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

170 Bp. 385. §. 214/a. A felülvizsgálat, kivéve a hivatalból figyelembe veendő semmiségi eseteket, csak az Ítéletnek felebbezéssel megtámadott intézkedésre szorítkozván sérti a törvényt, az a másodbirósági Ítélet, mely a tulajdon elleni kihágást megállapító Ítéletet egyedül vádlott felebbezése folytán bírálván felül, az elsóbiróság Ítéletét ugy a bűncselekmény minősítése, valamint a büntetés kiszabása tekintetében a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból megsemmisítette s a vádlottat a Btk. 421. §-ába ütköző vagyonrongálás vétségében nyilvánította bűnösnek. (Határozat a jogegység érdekében.) (C. 1910 márcz. 30-án. 2172/910. sz. a. I. Bt.) Bp. 385. §. 1. c) p. 215. A Btk. 275. §-ában nincs büntethetőséget kizáró ok. C: Nem alapos a panasz, hogy a kölcsönös becsületsértés fenf( rgása következtében a vádlott nem büntethető, mert a Btk. 275. §-ában foglalt kedvezményre a vádlott csakis abban az esetben tarthat számot, ha mindkét fél bűnössége megállapíttatik, ami a jelen esetben nem történt meg; de különben is a Btk. 275. §-ának az az intézkedése, hogy az egyik sértő fél a büntetés alól felmenthető, nem foglal magában büntethetőséget kizáró okot, mert nem a tettesnek a büntetás alól való mentességét, hanem a büntetésnek az ellencselekmény által való elszenvedését állapitja meg, megengedvén a birónak, hogy a büntetést az ellencselekmény által kiegyenlitettnek vélelmezze, a megtorlás elvén alapuló ez a kivételes intézkedés nem azonositható a Btk. azon rendelkezésével, melylyel bizonyos körülményeknél fogva a büntethetőséget kizárják s igy ez a panasz a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára alapitva, eredményre egyáltalában nem is vezethet. (1907 máj. 1 4292. szám.) Azonos: G. 1905 szept. 28. 8387. sz. 216. A valódiság bizonyításának mellőzése miatt nem lehet a semmiségi panaszt a 385. §. 1. c) p.-ra alapítani. A v. és védője azért jelentettek be semmiségi panaszt, „mert a valódiság bizonyitása megengedendő lett volna s mert annak bizonyitása a büntethetőséget kizáró okot képez." C: Ez a semmiségi panasz alaptalan, mert a valóság bizonyitása nem engedtetvén meg, a kifejezések valósága bebizonyítást nem is nyerhetett. (1905 máj. 4. 4298.) 217. A Bp. 385. §. L c) és a 384. §. 11. p.-jának viszonya. C: Főmagánvádló a vádba helyezett czikk közlése idején