Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 884. §. 143 esetekre, mind a bizonyítás keretén kivül esőkre nézve a valódiság bizonyitása iránt tett inditványa, valamint a most jelzett ügyekben a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó inditványa csekély kivétellel elutasittatott. C: Ez a panasz alaposnak találtatott. A „Nap" czimü politikai lap 1907 január 22-én megjelent 19. számában közzétett „Vádat emelek", „Nyilt levél az országos függetlenségi pártkör tagjaihoz" feliratú czikknek II. a. közölt része a maga egészében tétetett vád tárgyává, amely idézett helyen az foglaltatik, hogy: „magamévá teszem H. J. volt polgármesternek kimondott, de bűnügyi regénybe illő módon visszavont vádját". Minthogy pedig H. J. nyilatkozata félremagyarázhatatlanul azt tartalmazta, hogy P. G. fővárosi bizottsági tagságát vagyonszerzésre használta fel, sőt P. G. főmagánvádló is följelentésében ezt, szószerint felhíva, főleg ezt a kijelentést tartja magára nézve sértőnek, de maga a vádirat is ezt az általános tényállítást öleli fel a vád tárgyául, az esküdtekhez intézett kérdések is félreismerhetetlenül arra vonatkoznak, hogy a meggyalázó, illetve rágalmazó állításokkal P. G., mint fővárosi bizottsági tag sértetett-e meg: a Guria azt találta, hogy a vád tárgyát az az általános tényállítás képezte, hogy a Beke-ügyet itt mellőzve, P. G. fővárosi bizottsági tagságát vagyonszerzésre használta fel. Nem változtat ezen álláspont helyességén az a körülmény, hogy a vád tárgyává tett czikkben körvonalozva vannak egyes esetek is, mert ezen egyes, tárgyilag megjelölt eseteknek önálló rágalmazó jellege csakis akkor van, ha azok a fentebb idézett kifejezésben rejlő általános tényállítással kapcsolatba hozatnak. Ezeknek előrebocsátása után nem lehet kétséges, hogy a vádlottnak joga van, ennek az általános jellegű tényállításnak a valódiságát a törvény korlátain belül, alkalmas bizonyítékokkal bizonyítani. Az a körülmény, hogy a vádlott a sajtóközleményben nem minden egyes adatot sorolt fel, hanem erre csak mintegy példákat hozott fel, a bizonyítási keret megszorítására alapul nem szolgálhat, mert a vádlottnak jogában áll minden további bizonyítékot érvényesíteni, miután ezek nem uj vádak, hanem az általános tényállítás bizonyítására szolgáló adatok, vagyis a bizonyításnak további eszközei. A további bizonyítékoknak pedig helyt kellett adni, annál is inkább, mert az ügyész is közérdekből vette át a vád képviseletét, ennélfogva a főmagánvádló, mint fővárosi bizottsági tag kifogástalan magatartása megvilágítandó. Már pedig ez a czél minden irányban megnyugtatókig csak ugy érhető el, ha a per az előkészítő eljárás során is már nagyrészt felhozott és a tárgyalás folyamán is fentartott összes terhelő, illetve bizonyító adatok a nyilvános tárgyalás során tisztáztatnak.