Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 884. §. 143 esetekre, mind a bizonyítás keretén kivül esőkre nézve a valódi­ság bizonyitása iránt tett inditványa, valamint a most jelzett ügyekben a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó inditványa cse­kély kivétellel elutasittatott. C: Ez a panasz alaposnak találtatott. A „Nap" czimü politikai lap 1907 január 22-én megjelent 19. számában közzétett „Vádat emelek", „Nyilt levél az országos függetlenségi pártkör tagjaihoz" feliratú czikknek II. a. közölt része a maga egészében tétetett vád tárgyává, amely idézett he­lyen az foglaltatik, hogy: „magamévá teszem H. J. volt polgár­mesternek kimondott, de bűnügyi regénybe illő módon vissza­vont vádját". Minthogy pedig H. J. nyilatkozata félremagyarázhatatla­nul azt tartalmazta, hogy P. G. fővárosi bizottsági tagságát va­gyonszerzésre használta fel, sőt P. G. főmagánvádló is följelenté­sében ezt, szószerint felhíva, főleg ezt a kijelentést tartja magára nézve sértőnek, de maga a vádirat is ezt az általános tényállítást öleli fel a vád tárgyául, az esküdtekhez intézett kérdések is félre­ismerhetetlenül arra vonatkoznak, hogy a meggyalázó, illetve rá­galmazó állításokkal P. G., mint fővárosi bizottsági tag sérte­tett-e meg: a Guria azt találta, hogy a vád tárgyát az az általá­nos tényállítás képezte, hogy a Beke-ügyet itt mellőzve, P. G. fő­városi bizottsági tagságát vagyonszerzésre használta fel. Nem változtat ezen álláspont helyességén az a körülmény, hogy a vád tárgyává tett czikkben körvonalozva vannak egyes esetek is, mert ezen egyes, tárgyilag megjelölt eseteknek önálló rágalmazó jellege csakis akkor van, ha azok a fentebb idézett ki­fejezésben rejlő általános tényállítással kapcsolatba hozatnak. Ezeknek előrebocsátása után nem lehet kétséges, hogy a vádlottnak joga van, ennek az általános jellegű tényállításnak a valódiságát a törvény korlátain belül, alkalmas bizonyítékok­kal bizonyítani. Az a körülmény, hogy a vádlott a sajtóközle­ményben nem minden egyes adatot sorolt fel, hanem erre csak mintegy példákat hozott fel, a bizonyítási keret megszorítására alapul nem szolgálhat, mert a vádlottnak jogában áll minden további bizonyítékot érvényesíteni, miután ezek nem uj vádak, hanem az általános tényállítás bizonyítására szolgáló adatok, vagyis a bizonyításnak további eszközei. A további bizonyítékoknak pedig helyt kellett adni, annál is inkább, mert az ügyész is közérdekből vette át a vád képvisele­tét, ennélfogva a főmagánvádló, mint fővárosi bizottsági tag ki­fogástalan magatartása megvilágítandó. Már pedig ez a czél minden irányban megnyugtatókig csak ugy érhető el, ha a per az előkészítő eljárás során is már nagyrészt felhozott és a tár­gyalás folyamán is fentartott összes terhelő, illetve bizonyító ada­tok a nyilvános tárgyalás során tisztáztatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom