Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

144 Bp. 384. §. Minthogy tehát elutasított indítványokban foglalt adatok azzal az alaptényállitással, hogy P. G. bizottsági tagságát vagyonszerzésre használta, kapcsolatban állanak, erre nézve bizonyítékul hozattak fel s alkalmatlan bizonyítékoknak nem tekinthetők, az elutasítás jogsértő volt. (1908. november 6-án, 7152.) 198. Uj bizonyítékok fölvételének megtagadása nem s. ok, ha a bizonyítékok nem döntök. A felebbviteli főtárgyaláskor v. védője a bizonyítás kiegészítéséül P. és F. tanuk kihallgatását kérte arra nézve, hogy sértett ezen tanuk előtt a végrehajtás alkalmával a novatio megtörténtét bizonyító nyilatkozatokat tett. A Tábla elutasította ezt az indítványt, mert az okirati bizonyítékkal és sértettnek esetleges bíróságon kívüli nyilatkozatait bizonyítékul figyelembe vehetőnek nem találta. C: Minthogy annak mérlegelése, vájjon a fenforgó adatok alkalmasak-e a vádbeli cselekmény megállapítására vagy nem, a ténykérdésben határozó alsófoku bíróságok ügyköréhez tartozik és minthogy a Tábla azáltal, hogy a Bp. 393. §-a 1. pontjának megfelelően a védő által javaslatba hozott bizonyitásfelvételi megtagadta, a védelem szempontjából a törvény rendelkezését vagy elvét meg nem sértette: annálfogva a Bp. 384. §-ának 9. pontjára fektetett semmiségi panasz alaptalan. (1904 ápr. 12-én, 3347. sz.) 199. A kir. Tábla másodfokú ítéletének megsemmisítése a védó által bejelentett uj bizonyítékok felvételének mellőzése miatt. C: Minth. a kir. T. közbenszóló határozatával megtagadott s a másodbiróság ítéletében tüzetesebben megjelölt uj bizonyítékként oly tanuk kihallgatása kéretett, kiknek vallomásával, az elsőbiróság előtt tartott főtárgyaláson is előterjesztett az a védekezés volna bizonyítandó, hogy vádlottakat N. M. sértett és az ennek társaságában volt Cs. L. tanú támadták meg először akként, hogy ezek H. J. vádlott házához jővén — ott e vádlottat bántalmazták, ütötték — ez a bizonyítani kívánt ténykörülmény pedig, az ügy eldöntésére lényegesnek mutatkozik: ennélfogva az, hogy a most jelölt ténykörülmény kiderítése végett hivatkozott: P. P., 0. M. és Cs. F. tanuk csupán a felebbviteli főtárgyaláson neveztettek meg, a Bp. 393. §-a harmadik bekezdésének 3-ik pontjában megjelölt eset megállapítására, az elsőfokú bíróság előtti főtárgyalás adataira való tekintettel elegendő alapul nem szolgálhat. (1905 febr. 28. 1823. sz.) 200. Bizonyitásfelvétel iránti iuditvány mellőzése vagy határo-