Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 378. §. náltatott — a kir. Curiához terjesztendő fel, s ugy ebben az esetben, valamint kir. tsz. másodf. ítélete ellen bejelentett vagy beadott s a Bp. 557. §-anak 3. bek. szerint hasonló módon elintézendő semmiségi panaszoknál a semmiségi panaszszal kapcsolatos felolyamodást a kir. Guria van hivatva felülvizsgálni. Mindezeknél fogva a Bp. 378. s illetőleg 545. §-ában szabályozott fokozatos felülvizsgálat a semmiségi panaszt visszautasító végzés ellen használt felfolyamodásra nem terjedhet ki. (1904 április 29.) 174. A szabadságvesztésbüntetésnek kegyelem folytán pénzbüntetésre való átváltoztatására vonatkozó határozat hozása nem tartozik a bűnvádi perrendtartásban szabályozott bűnvádi eljárás útjára. C: A járásbíróság azzal, hogy a Sz I. részéről az ellene jogerősen kiszabott szabadságvesztésbüntetésnek legfelsőbb kegyelem folytán pénzbüntetésre történt átváltoztatása iránt a járásbíróság által hozott határozat ellen közbevetett felfolyamodást elfogadta, a törvényt megsértette; valamint törvénysértést követett el a törvényszék is azzal, hogy a járásbíróságnak a szabadságvesztésbüntetés átváltoztatása tárgyában hozott végzését az elitélt felfolyamodására felülvizsgálta és erre vonatkozóan érdemileg határozott. A jelen esetben ugyanis a jogerejüleg kiszabott szabadságvesztésbüntetésnek pénzbüntetésre való átváltoztatása a királynak a legfelsőbb elhatározásban nyilvánult kegyelmi tényén alapult. A kegyelmezés felségjoga, mely a királyt, mint az igazságszolgáltatás kútfejét illeti, kiterjed ugy a megállapított büntetésnek teljes vagy részben való elengedésére, valamint a büntetés súlyának enyhítésére s eben az irányban a felségjog gyakorlása korlátlan. Arra nézve tehát, hogy a jogerejüleg megállapított, de a legfelsőbb kegyelmi tény folytán nem foganatosítandó büntetés helyébe milynemü ós tartalmú büntetés lépjen? kizárólag a legfelsőbb elhatározás az irányadó. Amennyiben pedig a legfelsőbb elhatározás nem tartalmaz rendelkezést a kegyelem folytán elengedett büntetés helyett alkalmazandó büntetés neme és mértéke iránt, ez csak annyit jelent, hogy a felség ennek meghatározását az általa kijelölt bíróságra bizza; de korántsem jelentheti azt, hogy az elengedett büntetés helyébe lépő büntetés meghatározása a bűnvádi perrendtartásban szabályozott bűnvádi eljárás útjára tartoznék s hogy az e részben hozott határozat a bűnvádi perrendtartásban engedett perorvoslatokkal s különösen annak 378. §-a alapján megtámadható volna. Minthogy pedig a jelen esetben keletkezett fentemiitett leg-