Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

iié Bp. 363. §. 157/c. A kisegítő és mellékkérdésekrc a főkérdésre előirt szabályok alkalmazandók: tehát a jogi elemeknek megfelelő tények szintén felveendők a külön kérdésbe, ha azok fenforgása tekintetében a felek eltérő indítványokat tettek. Ennek megfelelően a felek által javaslatba hozott külön kérdés csak akkor tehető fel, ha a vitás jogi elemnek megfelelő ténynyel a vádlott védekezett, vagy arra a főtárgyaláson adat merült fel. Az esküdtbíróság ítélete ellen semmiségi panaszt jelentettek be: a vádlott ,.a büntetés súlyossága miatt"; védője pedig a részéről indítványba hozott külön kérdés feltételének megtagadása miatt stb. Az alaki okból bejelentett semmiségi panasz nem alapos. Mert, habár az esküdtek határozatukat nem indokolják, a Bp. 337. §-a szerint megfelelően alkalmazandó 324. §. rendelkezéséhez képest ők is határozatukat csak a főtárgyaláson, a bizonyítási eljárás által szolgáltatott adatokra alapithatják. Ebből folyik, hogy a bíróság által megállapítandó kérdések csak azon az anyagon építhetők fel, amit a vádlottnak védekezése és a bizonyítási eljárás egyéb adatai nyújtanak. De a Bp. 355. §. 2-ik bekezdésének rendelkezése is megköveteli, hogy a főkérdésben a vád alapjául szolgáló tett, a megkülönböztetésre alkalmas ténybeli körülményeknek és a vád szerint alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemeknek elősorolásával is körülírandó. Ugyanez a törvényhely pedig utolsó bekezdésében rendeli, hogy ha valamely alkotóelem fenforgása tekintetében a felek eltérő indítványokat tettek: a vád alapjául szolgáló tett körülírásába, a vitás kérdés eldöntésére alkalmas ténykörülmény is felveendő. A Bp. 355., 356. és 359. §-ainak egybevetett értelménél fogva, a főkérdésnek fentebb megjelölt kellékei kiterjednek a különkérdésre is. A védő ebben az esetben a Bp. 384. §-ának 9. pontja czimén azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a bíróság a vád tárgyává tett, a Btk. 306. §-ába ütköző halált okozó súlyos testi sértést illetően, a 307. §. 2-ik bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tétel alkalmazhatásának megfelelő külön kérdést fel nemj tette. Minthogy azonban a Btk. 306. §-ába ütköző bűncselekménynek a Btk. 307. §. 2-ik bekezdése szerinti minősítése akkor foghat helyt, ha a tettes erős felindulását az okozta, hogy a sértés folytán meghalt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul súlyosan bántalmazta, a vádlott pedig ebben az értelemben nem védekezett, sem a főtárgyalás ebben az irányban adatot nem szolgáltatott és a védő sem jelölt meg e különkérdésnek javaslatba hozatalánál ily tényelemeket; ennélfogva ezeknek hiányában a bíróság a Bp. 361. §-a értelmében a törvényből merített okból helyesen tagadta meg a külön kérdés feltételét stb. (G. 1907 október 9. 7930. sz.)