Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 355. §. 103 dője, e védettjének hozzájárulásával a Bp. 385. §. 1. a), b) és a 3. portjában meghatározott anyagi semmiségi okok miatt. Egyszersmind fentartotta e vádlott és védője, az utóbbi részéről a főtárgyalás folyamán a bizonyitás kiegészitése iránt tett indítványának az elutasítása és a B. J. vádlott érdekében felLétetni kivánt, az esküdtekhez intézendő kisegítő kérdésnek megtagadása miatt, a Bp. 334. §. 9. pontja czimén közbevetett kétrendbeli perorvoslatot. Ez az utóbbi semmiségi panasz világos értelménél fogva, a Bp. 427. §. 4. pontjában megjelölt alaki semmiségi okra alapitottnak tekintendő. A bizonyitás kiegészítését a védő avégből indítványozta, hogy helyszíni szemle megejtésével megállapittassék ama ároknak a mélysége, amelybe a bűncselekmény következtében elhalt sértett belebukott, mert meggyőződése szerint a sértett az által, hogy ide beleesett, testi sérülést nem szenvedhetett. Minthogv azonban a bíróság a bizonyításnak ebben az irányban való kiegészítését a határozatában felhozott indokoknál fogva helyesen mellőzte: a semmiségi panasznak ez a része, mint alaptalan a Bp. 437. §. negyedik bekezdése értelmében el volt utasítandó. Alapos ellenben a kisegítő kérdés feltevésének megtagadása miatt használt perorvoslat. A bíróság ugyanis a védő részéről, a Btk. 308. §. második tételében meghatározott halált okozó súlyos testi sértést illetően javaslatba hozott külön kérdés feltevését azért tagadta meg, mert a Bp. 356. §-a szerint a vádtól eltérő minősítést tárgyazó külön kérdést abban az esetben kell feltenni, ha a bizonyító eljárás folyamán a tényállás az indítványozott kérdés értelmében megváltozott. Az esküdtbíróság e határozatában tévesen magyarázta a törvényt. Mert a Bp. 356. §. rendelkezésének az az értelme, hogy ha a bizonyító eljárás alatt a tényállás megváltozott, az ennek megfelelő külön kérdés minden esetben, tehát a felek indítványa nélkül is, a bíróság által hivatalból felteendő. Az idézett törvényhely eme parancsoló rendelkezése azonban nem érinti a feleknek a Bp. 353. §. negyedik bekezdésében gyökeredző azt a jogát, hogy az anyagi jog szempontjából bármely kérdésnek feltevését indítványozhatják, és hogy azoknak feltevése a Bp. 361. §. rendelkezésénél fogva csak a törvényből merített ok alapján utasítható el. A védő részéről indítványozott külön kérdés feltevése tehát csak perjogi, vagy anyagjogi okból, vagy azért lett volna elutasítható, mert a kérdésnek sem a bizonyító eljárásban, sem a védekezésben semminemű alapja nincs. Minthogy azonban ebben az esetben a védő részéről javaslatba hozott külön kérdés feltevésének sem anyagjogi, sem perjogi akadálya nem volt; minthogy továbbá a vád arra irányult, hogy a vádlottak szándékosan, de ölési szándék nélkül, együttesen és közösen bántalmazták a sértettet és okozták ez által ennek halálát, ezzel szemben a vádlottak védekezésének figyelembevételével és arra való tekintettel, hogy a