Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

102 Bp. 355. §. dés alakjában kellett volna feltenni; mert a vagylagos kérdésnek a főkérdésbe való foglalása csak ott engedhető meg, ahol a bűn­cselekmény tényálladéki eleme egyaránt megvalósul, akár a vád­lott közvetlen tettességi működést, akár a részegségként nem mér­legelhető, mert a törvény által a tettesség fogalma alá vont fel­bujtási tevékenységet fejt ki. (Pl. Btk. 401. §.) Minthogy pedig ugy a Btk. 382., valamint a Btk. 422. §-ában körülirt bűncselekménynek csakis az a tettese, aki az ott körülirt tényálladéki elemeket saját maga tevékenységével valósitja meg s nem az is, aki ezt mással végezteti: kétségtelen, hogy a kérdésnek a megszövegezett alakban feltétele a törvénybe ütközik s a reá adott felelet is homályos. Ezeknél fogva az esküdtbíróság Ítélete az alapul szolgáló tárgyalással együtt, a két vádlottnál fenforgó kapcsolatnál fogva meg volt semmistendő s a kir. törvényszék mint esküdtbíróság uj eljáiásra utasítandó. Szabálytalanságot észlelt a kir. Guria a tekintetben is, hogy mindkét vádlottra nézve külön bűncselekményt magában foglaló két főkérdés intéztetett az esküdtekhez, noha a jelen bűnügyben helyt nem foghat, mert R. M. vádlottal szemben vádba vett cse­lekmény vagy a gyújtogatás bűntettének, vagy a Btk. 382. §-ába ütköző csalás bűntettének a tényálladéki elemeit meriti ki, de nem képezhet két különálló bűncselekményt, vagyis gyuj'ogatást és csalást is s igy a főkérdés a vád értelmében a gyujtogatásban való tettességre, illetve bűnsegédre lett volna felteendő s kisegítő fő­kérdés a csalásra nézve arra az esetre, ha a főkérdést az esküdtek nemlegesen oldják meg. Ugy ezen szabálytalanság orvoslásának szüksége azonban, valamint az anyagiakra fektetett semmiségi panasz felülvizsgá­lata a tett intézkedés következtében tárgytalanná vált. (G. 1910 október 5. G247. sz. a.) 147/k. A Bp. 356. §-&lan foglalt ama szabály, mely szerint külön kérdést csak akkor kell feltenni, ha a tényállás megváltozott: a bíróság kérdés feltételi kötelességet állapítja meg; mely nem vonatkozik a feleknek a Bp. 353. §. negyedik bekezdésében foglalt kérdés feltételi jogára; miből folyólag előterjesztett indítvány csak a Bp. 361. §. alapján utasít­ható el. Az esküdtbíróság ítélete ellen semmiségi panaszszal éltek: a kir. ügyész B. J. vádlott kivételével, mindannyi vádlott terhére a Bp. 385. §. 3. pontja alapján, mert a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a tévesen alkalmaztatott; továbbá V. J. vádlottnak védője a Bp. 385. §. 1.) a. pontja czimén azért, mert nevezett védettje ré­széről bűncselekmény nem forog fenn; végre B. J. vádlott és vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom