Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 355. §. 101 147/i. Vagylagos kérdésnek a főkérdésbe való foglalása csak ott engedhető meg, ahol a bűncselekmény tényálladéki eleme egyaránt megvalósul, a vádlott akár közvetlen tettességi működést, akár a törvény által a tettesség fogalma alá vont felbujtási tevékenységet fejt ki. (Pl. Btk. 401. §.) C: A BP. 354. §-ának 1. bekezdése szerint a kérdéseket ugy kell feltenni, hogy azokra az esküdtek igennel vagy nemmel felelhessenek. A BP. 355. §-ának 2. bekezdése szerint pedig a főkérdés ama tényállás és törvény szerint szereksztendő, melyen a vádhatározat, amennyiben pedig a vádló vádját a főtárgyaláson megváltoztatta volna, ennek ujabb tartalma alapszik. A BP. 356. §-a szerint pedig, ha a bizonyitó eljárás alatt a tényállás akként változott meg, hogy a tettes gyanánt vádolt csak részességgel látszik terheltnek vagy megforditva, erre nézve az esküdtekhez külön kérdést kell intézni. A most idézett törvényhelyek rendelkezéseiből kétségtelen, hogy R. M. vádlottat illetően szerkesztett I. és II. sz. főkérdésnek az a tartalma, amely szerint „a padlózaton levő szalmát egyedül vagy másnak segítségével felgyújtotta vagy felgyújtatta, illetve a lakóházat szándékosan felgyújtotta vagy felgyújtatta" — e törvény parancsoló rendelkezéseinek meg nem felel s az esküdteknek ezekre a kérdésekre adott felelete, illetve határozata ennek következtében lényegében homályossá lett, amennyiben nem lehet tudni, hogy R. M. vádlottat az esküdtek abban mondották-e ki bűnösnek, hogy az ingókat, illetve a lakóházat ő gyujtotta-e fel vagy valaki mást erre a felgyujtásra szándékosan reábirt. (69. §. 1. pont.) Nem oszlatta el ezt a homályt az esküdtek határozatához fűzött toldalék sem, hogy R. M. vádlott „másnak segítségével", „mással" követte el a bűncselekményt, mert ez a kijelentés épp ugy vonatkozhatik a tettességre, mint a felbujtásra. Minthogy pedig a kir. ügyész azzal vádolta R. M. vádlottat, hogy a bűncselekményt saját biztosított vagyonának megsemmisítésére, illetve az ál;:ala való megrongálása miatt követte el, hogy ingóságait felgyújtotta, illetve a lakóházat szándékosan oly időben gyújtotta fel, midőn abban senki sem tartózkodott s a kir. ügyész részéről a vád meg nem vál'oztattatott, az esküdtbiróságnak a főkérdéseket csakis a tettességre kellett volna elsősorban feltenni. Ha pedig az esküdtbíróság abban a véleményben volt, hogy a bizonyitó eljárás során a tényállás olyképpen változott meg, hogy II. M-t nem a tettesség, hanem részesség — jelen esetben a 69. §. 1. pontja szerinti felbujtás — terheli, akkor ezt a BP. 356. §-a értelmében a főkérdés nemleges eldöntése esetére külön kér-