Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

100 Bp. 355. §. Az esküdtbirósági Ítélet ellen vádlott törvényhelyre való hivatkozás nélkül abból az okból jelentett be semmiségi panaszt, mert a biróság a kérdések feltételénél a törvényt megsértette az által, hogy a kérdésekbe a sajtóközleménynek a vád tárgyává tett részét szószerint bele nem foglalta. A semmiségi panasz nem alapos, mert eltekintve attól, hogy a vádlott maga sem indítványozta a íőkei éléseknek olyan módon való szerkesztését, amely alapon azt most sérelmesnek tartja, a kérdéseknek feltétele különben is megfelel a Bp. 574. §. ama rendelkezésének, hogy a főkérdésbe a vád tárgyává tett bűncselekménynek megkülönböztetésére szolgáló saj ('közleményt, annak a vádiratban megjelölt szavaira való utalással említendő meg stb. (C. 1908 április hó 15. — 2914. sz.) 147/h. Szándékos emberölés bűntetten kivül gondatlanságból okozott emberölés vétségére is fel kell tenni a kérdést, ha vádlott erre utaló tényeket hozott fel védelmére. F. F. vádlott, az ellene szándékos emberölés büntette miatt emelt váddal szemben, a főtárgyalás rendén azzal védekezett, hogy a vádbeli eset alkalmával a szabad mezőn, az éj homályában uíána szaladóknak lábdobogásá'ól megijedve, hirtelenül abba az irányba lőtt, honnan a hang halatszett, anélkül, hogy valakit látott volna, állítván, hogy szándéka nem ember élete vagy testi épsége ellen, hanem csupán elijesztésre irányult. E védekezés folytán és a bizonyító eljárás nyomán ugy a védőügyvéd, valamint az esküdtek a gondatlanságból okozott emberölés vétségre vonatkozó kérdés feltevését kérték. A Bp. 356. §. értelmében, ily esetben az esküdtekhez külön kérdést kell intézni s a Bp. 361. §-ának rendelkezése szerint: külön kérdésnek feltevése iránt előterjesztett indítvány csak a törvényből merített ok alapján utasítható el. A fenforgó esetben azonban az esküdtbíróság a gondatlanságból okozott emberölésre vonatkozó külön kérdést nem ily oknál fogva mellőzvén: ez által az esküdtek határozatával eldöntendő kérdést, azoknak határozata alól el- és a maga elbírálásának körébe vonta, ezzel pedig a bpr. 427. §. 4. pontjába ütköző semmiséget követett el, s minthogy a védőügyvéd emiatt már a kérdések feltevése alkalmával semmiségi panaszt jelentett be, — ítélethozatal után pedig vádlott a védője által bejelentett perorvoslathoz csatlakozott s eként az előlemliteít semmiségi panaszt is fentartotta: ugyanazért a vádlott érdekeinek sérelmével, a törvény megsértésével hozott esküdtbirósági Ítéletet, a bpr. 437. §. második bekezdése értelmében megsemmisíteni és az ügyet uj esküdts/.éki tárgyalásra utasítani kellett. (G. 1901 október hó 16. — 6131. sz.)