Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

yb Bp. 355. §. hogy az 1. csoport I. kérdés szövegezése ellen használt semmiségi panaszok alaptalanok. (1907 május 28. 5198.) 146. A sértett főszolgabírói minőségének megjelölése mellett a „hatóság tagja" kiemelése a kérdésben mellőzhető. C: A korona ügyész által tett azon indítványnak, hogy az esküdtbirósági Ítélet megsemmisíttessék, minthogy az esküdtekhez intézett IV. csop. 1. sz. kérdésbe a Btk. 262. §-ának alkatelemét képező „hatósági" minőség fel nem vétetett, hely adható nem volt, mert a kérdésben a sértett, mint „főszolgabíró" van megjelölve, annak hatósági minősége tehát kellően meg van jelölve. (1904. augusztus 30. 7353. sz.) Azonos: C. 1905 január 18. 490. sz. 147. „Román nemzetiség" helyett „román ajkú lakosok" nem törrényszerii megjelölés. C: A Bp. 355. §-a szerint a főkérdésbe a vádbeli cselekménynek a törvényben meghatározott alkotó elemeit kell felvenni. Jelen esetben a vad tárgyát a Btk. 172. §-a 2. bekezdésének azon esete képezte, hogy vádlott a magyarországi egyik nemzetiséget a másik ellen gyűlöletre izgatta. Minthogy az idézett szakaszban felvett „nemzetiség" kifejezés az 1868: XLIV. t.-cz.-ben is használt törvényes meghatározó, vagyis olyan, amelynek külön értelme és tartalma van és minthogy a Btk. idézett szakaszában is ez a törvényben megjelölt kitétel használtatik, ezt a főkérdésbe a Bp. 355. §-a 2. bekezdésének megfelelően igy kell felvenni. Az esKidtbiróság azonban a kérdések megállapításánál ezt a kifejezést mellőzte és „román nemzetiség" helyett „az ország román ajkú lakosai" kifejezést vette fel a kérdésbe. Már pedig határozattan hibás a „román nemzetiségnek" „az ország román ajkú lakosai" kitétellel való helyettesítése, mert a kettő nem is teljesen egyértelmű, tehát nem is szabatos, főleg pedig nem törvényszerű. Minthogy ezek szerint az esküdtbíróság a Btk. 172. §-ának 2. bekezdése tényálladéki egyik eleme helyett oly elemet vett fel a főkérdésekbe, amely a törvény fogalmát nem adja vissza és ami félreértésre adhatott okot: a Bp. 355. §-ának parancsoló rendelkezése sértetett meg, ami a Bp. 427. §-a 4. pontjának semmiségi esete. (907. ápr. 24. 4035.) 147 a. A jogos védelem és az erős felindulás fenforgására indítványozott kérdés feltételét az esküdtbíróság nem mellőzheti azért, mert nézete szerint ez irányban tárgyi tényálladéki elemek nem' merültek fel. (C. 1910 febr. 17. 1122. sz.) Állandó kúriai gyakorlat, melyet az esküdtbiróságok még mindig nem méltatnak kellő figyelemre.